Afrikában számos ország csak térképen létezik, a valóságban Szomália nem egy különálló ország, ahogy a palesztin állam is csak egy hangzatos hivatalos kifejezés, de a palesztin hatóságok semmilyen formában nem irányítják Ciszjordániát, ott az izraeliek az urak.
Belgium ebből a szempontból nyugodtan tekinthető bukott államnak, nem csupán elméleti szinten. Belgium fiatal állam, mindössze 1830-ig nyúlik vissza történelme, azóta nem sikerült összebékíteni egymással a két fő közösséget, a flamandokat és a francia ajkú vallonokat, hogy egy államban, egymással vállvetve dolgozzanak a közös ügyért. 1970-ben hozták létre a flamandok követelésére a három közösség otthonát, ekkor választották szét a flamand, a vallon és a német régiókat. Innentől kezdve leépítették a központi irányítású államot, szövetségi rendszert hoztak létre, ahol a kis közösségek egyre több jogosítványt kaptak Brüsszeltől.
1993-tól, az Európai Unió születésétől kezdve Belgiumban is nagy reformokat hajtottak végre, a közösségek parlamentjeit közvetlenül választották. A reformok azóta is folyamatosak, amely annyira messzire vezetett, hogy nagyon kérdéses, Belgium valójában létezik-e oly módon, ahogy Németország vagy Franciaország.
A központi kormány felállítása évek óta súlyos problémát jelent, 2010-ben 18 hónapon át húzódott a koalíció megalkotása, ezalatt a bürokrácia irányította az országot, valamint a korábbi kormány ügyvivőként, korlátozott felhatalmazással. A jelenlegi belga kormány vezető ereje az Új Flamand Szövetség (NVA) nevű jobboldali nacionalista párt, amelynek kimondott célja, hogy Belgiumból kiváljon Flandria, így az a különös helyzet állt elő, hogy a legerősebb belga párt éppenséggel elutasítja Belgium létét.
A közösségek határain átnyúló pártok nincsenek, választani nem lehet a határokon átívelően, a politikai arénát a közösségek területére korlátozták. A nyelvi korlát pedig mindenütt tetten érhető, az NVA nem hajlandó a flamandon kívül más nyelven megszólalni, így a belga kormány tanácskozásain is szinkrontolmácsolással folyik a munka az alkotmányban lefektetett módon egyenlő számú francia ajkú és flamand ajkú miniszterek között.
Belgium uralkodója hivatalosan „a belgák királya” titulust viseli, aki őrködik az ország és a nép egysége fölött, a jelek szerint nem túl sok sikerrel. Az ország soha nem volt egységes, belga nép soha nem létezett, így a mesterségesen kreált állam egységét jelképező királynak nehéz dolga van. A monarchia eddig hét királyt látott, a jelenlegi Fülöp 2013 óta tölti be ezt a pozíciót, mikor apja, II. Albert király lemondott egészségi okokból. A fiatal királyi házban ő már a második király, aki még életében átadta a helyét utódjának, előzőleg apja, III. Lipót király lépett le a trónról, mielőtt összeomlott volna a királyság. A második világháború idején ugyanis Lipót egyensúlyozott a németek és a szövetségesek között, védve kicsiny és stratégiailag nagyon rossz helyen lévő országát. A világháború után alkotmányos válság alakult ki, a belgák ugyanis úgy látták, a király alkotmányellenesen cselekedett a háború idején.
Lipót Svájcban élt öt éven át a háború után, majd 1950-ben népszavazást írtak ki, hogy Lipót visszatérhessen-e a trónra vagy ne. Belgium úgy döntött, ahogy élt: Flandria a király oldalára állt, Vallónia és Brüsszel pedig ellenezte a visszatérését. Lipótot végül a lakosság kicsivel több mint fele visszahívta, ő pedig vissza is tért, ám utcai harcok fogadták az ünneplő tömeg helyett. A helyzet láttán végül a király lelépett a trónról, átadta azt fiának, Baldvinnak. Ő 1993-ban gyermektelenül halt meg, így öccsére, Albertra szállt a trón.
Dzsihadistákkal rokonszenvező dolgozók a brüsszeli repülőtéren
Akár ötven, az Iszlám Állam terrorszervezettel szimpatizáló és szélsőséges nézeteket valló alkalmazott is dolgozhat a brüsszeli Zaventem repülőtéren – írta tegnap a La Libre Belgique belga lap. Az újság szerint a Het Belang Van Limburg című flamand nyelvű lap birtokába jutott rendőrségi iratban az áll: a repülőtéren múlt kedden robbantó terroristák korábban felderítőket küldtek oda, hogy turistaként utazva kipróbálják a repülőtér biztonsági rendszerét. A hatóságok többször is ellenőrizték a repülőtér alkalmazottait, akik között több, radikális nézeteket valló embert megfigyelés alá helyezett a belga rendőrség – írta a napilap. A legtöbb gyanúsított az üzletek alkalmazottai és a takarítószemélyzet tagjai között van, de több megfigyelt rendelkezik olyan mágneskártyával, amely belépést biztosít számukra a legszigorúbban védett helyiségekbe, vagy akár a repülőgépek közvetlen közelébe is – tették hozzá. Vincent Gilles, a rendőrség szakszervezetének elnöke közölte: annak idején a repülőtér több alkalmazottja örömét fejezte ki a novemberi párizsi merényleteket követően. A repülőtéri rendőrség szerdán nyílt levelet írt a brüsszeli rendőr-főkapitányságnak, amelyben a nemzetközi repülőtér biztonsági hiányosságait ismerteti. Levelük szerint több helyen különösebb ellenőrzés nélkül is be lehet jutni az elzárt területekre, de kitérnek arra is, hogy nem megfelelő a hamis útlevelek kiszűrésének rendszere, és a csomagok átvizsgálása sem hatékony. (MTI)