Hivatalos értesítőlevelet küldött az Európai Bizottság Lengyelországnak, amellyel elindította a kötelezettségszegési eljárást az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt. Az uniós bizottság szombati tájékoztatása szerint az EB korábbi ajánlásaiban szereplő aggályokat nem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve. A lengyel kormánynak egy hónap áll a rendelkezésére, hogy rendezze az aggodalmat keltő kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről. Brüsszel aggályosnak nevezte, hogy olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna a rendelkezés hatálya alól. Megszüntetnék 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban, utódaikat a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.
Witold Waszczykowski
A legfelsőbb bíróságot és az országos igazságszolgáltatási tanácsot érintő törvényjavaslatok mellett a bíróságok szervezetéről szóló törvénytervezetre és arra a július 13. óta már hatályos törvényre vonatkozóan fejezte ki aggodalmait, amely a Krakkóban működő Nemzeti Bírói és Ügyészi Iskola működését szabályozza. Az Európai Bizottság szerint a tervezett változtatások a kormánypárt ellenőrzése alá vonnák a legfelsőbb bíróságot és az igazságszolgáltatás más területeit. A bizottság továbbá az unió működéséről szóló szerződés nemek közötti egyenlőség elvéről szóló szabályozásával ellentétesnek nevezte azt, hogy az új bírósági törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter szerint negatív légkört teremthet a kötelezettségszegési eljárás elindítása – reagált a tárcavezető az EB levelére. A miniszter ugyanakkor nem hiszi, hogy a Varsó ellen tavaly indított jogállamisági mechanizmus végén – amelynek keretében az EB a tervezett lengyel igazságügyi reformot is kifogásolja – szankciókat vethetnének ki Lengyelországra, mivel ezt, mint fogalmazott, Magyarország nem fogja megengedni. Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva alaptalannak nevezte a kötelezettségszegési eljárás elindítását. A kötelező nyugdíjkorhatár bevezetéséről kijelentette: ezzel csak a bírókat is a Lengyelországban szeptembertől általánosan érvényes nyugdíjkorhoz igazítják.
