Bár az igazi megméretést az európai állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő találkozója jelenti, Cameron kedden Martin Schulz-cal, az Európai Parlament (EP) elnökével tárgyalt a szigetország igényeiről. Egy nappal az EU-csúcs előtt Schulz kevés jó hírrel szolgált a briteknek. „Bármi is történjék, az alapszerződések keretein belül kell maradni. A szerződésmódosítás jelenleg nem lehetséges” – ismertette a szociáldemokrata politikus az EP álláspontját. Schulz újságírói kérdésre elmondta, az Európai Parlament a népszavazás után rögtön nekilát az európai bizottsági javaslat jogszabályokba foglalásához, de annak kimenetelére nem tud biztosítékot adni. „Hogy egyértelműen fogalmazzak: egyetlen kormány sem fordulhat a parlamenthez azzal, hogy ez a javaslatunk, adjanak garanciát a végeredményre. Ez nem lehetséges egy demokráciában” – szögezte le Schulz. Mint mondta, rendes jogalkotási folyamatról van szó, nem pedig arról, hogy az Európai Parlament meg akarja vétózni a megállapodást.
Politikai elemzők szerint rossz előjel, hogy az EP nem adott biztosítékot Cameronnak. „A miniszterelnök számtalanszor hangoztatta, hogy az uniós alku jogi kötőerővel kell hogy rendelkezzen. Ehhez pedig szükség van az Európai Parlament képviselőinek és a többi uniós tagállamnak a támogatására” – véli a BBC egy szakértője. Az Open Europe politikai kutatóintézet hasonlóan fogalmaz, szerintük fontos hangsúlyozni, hogy az EP-képviselők egy szupranacionális testület tagjai, nem tagállami érdeket képviselnek, így bármikor szembemehetnek saját országuk kormányával és elutasíthatják a kormányközi intézmények által megszavazott alkut.
Cameron a brüsszeli csúcs előtt az Európai Bizottság elnökével is tárgyalt. Jean-Claude Juncker már tegnap reggel jelezte, hogy nem számol a britek távozásával. „Nem tudok részleteket mondani egy B tervről, mert nincs ilyen. Csak A tervünk van, ennek értelmében az Egyesült Királyság az Európai Unió aktív és építő tagja marad” – közölte. A közvélemény-kutatások eredményeihez képest az Európai Bizottság elnöke meglehetősen optimista. A ComRes legutóbbi felmérése alapján a megkérdezettek 49 százaléka maradna, 41 százalékuk pedig elhagyná az EU-t. Egy hónapja, a brüsszeli reformcsomag kihirdetése előtt 54 százalék támogatta a bentmaradást, míg a választók 36 százaléka az EU-tagság ellen voksolt. Ugyancsak jelzésértékű, hogy a felmérésben részt vevők 42 százaléka úgy véli, a nyáron esedékes népszavazás előtt még könnyen meggondolhatja magát.
NEHEZEBB LEHET A CSALÁDEGYESÍTÉS
A jelenlegi szabályozás értelmében amennyiben egy brit állampolgár nem uniós tagállamból származó házastársát szeretné az Egyesült Királyságba vinni, legalább 18 600 fontos jövedelemmel kell rendelkeznie. Azért, hogy a hatóságokat kicselezzék, rengeteg brit inkább ideiglenesen letelepszik egy uniós tagállamban, majd a szabad mozgás elvére hivatkozva már társával együtt tér vissza a szigetországba. Az Európai Bizottság javaslata eltörölné ezt a kiskaput, hiszen a mozgásszabadság alól kivonja azokat a harmadik országokból származó személyeket, akik „az uniós polgárral való házasságkötés előtt nem rendelkeztek jogszerű vagy bejegyzett lakóhellyel egy EU-tagállamban, vagy csak azután kötnek házasságot egy európai állampolgárral, miután az egy másik tagállamban telepedett le”. A tervezet azt is leszögezi, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy a házaspár a bevándorláspolitikai szabályokat akarta kicselezni, a nem uniós állampolgártól akár a schengeni vízum is megtagadható.