A brit és a német kereskedelmi kamara (BCC, DIHK) szerint a közös gazdasági érdeknek kell a legfontosabbnak lennie a brexittárgyalásokon, s olyan üzletileg kényes kérdéseknek is előtérbe kell kerülniük, mint a dolgozók jogai, valamint az adó- és vámügyek. Az érdekképviseletek arra szólították fel a politikai vezetőket, hogy teremtsék meg a kölcsönös bizalom és építő párbeszéd légkörét annak érdekében, hogy az üzleti élet átlátható és biztonságos legyen.
A brexittárgyalásoknak ugyan a harmadik fordulója kezdődött hétfőn Brüsszelben, de jó néhány kritikus kérdés még megoldatlan. Erről beszélt hétfőn Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója, aki szerint gyorsan fogy az idő, ezért mielőbb el kell kezdeni a komoly tárgyalásokat, a briteknek pedig tisztázniuk álláspontjukat a legfőbb kérdésekben. David Davis brit brexitügyi miniszter ugyanakkor az újabb tárgyalási forduló megnyitása előtt azt mondta, mindkét fél részéről rugalmasságra és képzelőerőre van szükség az előrelépéshez. Mint fogalmazott, országa minden kérdésben – az állampolgári jogokat, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket és az ír–északír határellenőrzést illetően is – előrehaladást szeretne elérni a héten.
Az Európai Bizottság főtárgyalója megüzente Londonnak, hogy fogy az idő
Adam Marshall, a BCC főigazgatója úgy véli, hogy Nagy-Britanniának és az Európai Uniónak mihamarabb el kell kezdenie kidolgozni az átmeneti megállapodásokat, különös tekintettel a vámokra, hogy a csatorna két partján tevékenykedő vállalatokban meglegyen a bizalom befektetési döntéseik meghozásához. Az Egyesült Királyság Németország harmadik legnagyobb exportpiaca, míg Németország a második helyet foglalja el a brit kivitel célországai között. Németországi társaságok mintegy 400 ezer embert foglalkoztatnak Nagy-Britanniában, miközben brit cégek 220 ezer dolgozónak adnak munkát Németországban.
Martin Wansleben, a DIHK vezérigazgatója szerint ugyanakkor a német cégeket az aggasztja, hogy a brexit meglehetős negatív hatást gyakorol tevékenységükre: olyan kereskedelmi korlátozásokra számítanak, mint a megnövekvő bürokrácia, a határellenőrzés szigorodása, amelyek mind költségnövelő tényezők. „A kilépés feltételei még teljesen homályosak. Számos tagvállalatunk már arról számol be, hogy beruházásaikat lassan más országba viszik” – tette hozzá Martin Wansleben.
