Több mint egy évszázada húzódó dél-amerikai konfliktus végére tehetett pontot hétfőn délután a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ). A törvényszék közölte: Chile nem köteles tárgyalóasztalhoz ülni Bolíviával, amely az egykor birtokában lévő tengerparti területeket követeli vissza. A két ország között hosszú ideje feszült a viszony, az ellentét az 1879–1883 között zajló csendes-óceáni háborúig nyúlik vissza.
Korábban Chile formája nem egy hosszan kígyózó csík volt a térképen, hanem csupán egy apró háromszöget jelentett a kontinens déli részén. Északi területei Peru és Bolívia birtokában voltak, ebben a régióban folyt akkoriban az értékes salétrom kitermelése, amelyben chilei vállalatok is részt vettek. Egy ponton azonban a bolíviai kormány úgy döntött, hogy megadóztatja a korábban mentességet élvező chilei vállalatokat, a felháborodás pedig katonai konfliktushoz vezetett.
A több évig tartó háborúban a gyenge haderejű Bolívia elvesztette a tengerparti területeit, és a chilei hadsereg egészen a Bolíviával szövetséges Peru fővárosáig hatolt. Peru kormányának a hegyekbe kellett menekülnie és gerillaháborúval folytatni a harcot Lima visszaszerzéséért. A fegyveres konfliktus során legalább húszezer ember vesztette életét a régióban. A háborút lezáró megállapodást 1904-ben írták alá, ennek során a két vesztes ország lemondott területeiről. Bolívia így 120 négyzetkilométernyi földnek és 400 kilométer hosszú tengerpartnak mondhatott búcsút.
A salétrommezők azóta kimerültek, de a lakosság máig nem nyugodott bele abba, hogy elveszítette a tengeri összeköttetést. A helyiek szerint ez az oka az ország elmaradottságának, hiszen megszűnt a tengeri kereskedelme. Tüntetések formájában továbbra is visszakövetelik a „tengerüket”, haditengerészetük pedig száz éve a tavakon állomásozik. Az első őslakos származású elnök, Evo Morales élére állt a követelésnek, már 2006-os választási kampányában kijelentette: visszaszerzi a tengerpartot.
2013-ban keresetet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bírósághoz, amelynek későbbi döntése lehetővé tette, hogy Bolívia a jövőben is igényt támasszon egy nagyjából negyedmérföldes partszakaszra. Azóta napvilágot látott egy 1970-ben majdnem létrejött titkos megállapodás, amelynek keretében a chilei katonai diktátor, Augosto Pinochet egy tíz kilométer széles földsávot akart biztosítani a partokhoz földcsere és édesvíz fejében. Ez még inkább felkavarta az indulatokat, és Morales a nemzetközi bíróság végleges döntését sürgette az ügyben.
A hétfőn nyilvánosságra hozott ítélet ellen nem lehet fellebbezni, így az elnöknek várhatóan változtatnia kell a stratégiáján. Nem lesz könnyű dolga, hiszen 2009 óta a bolíviai alkotmány szerint az országnak elidegeníthetetlen joga a tengeri kikötő visszakövetelése. Elemzők szerint azonban amennyiben Bolívia nem fogadja el a döntést, az negatívan befolyásolhatja a nemzetközi megítélését, ami veszélybe sodorhatja az ország gazdasági és politikai kapcsolatait.