A Boeing amerikai légi ipari cég 80 utasszállító gép leszállítására vonatkozó 8 milliárd dolláros iráni üzlete már az előtt is bizonytalan volt, hogy Donald Trump elfoglalta volna az elnöki széket. Most azonban még inkább kérdésessé vált, hogy az iráni atomprogram iránt eleve bizalmatlan Trump Irán rakétakísérletei miatt újabb, magánszemélyeket és cégeket érintő szankciókkal sújtotta Teheránt. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy az amerikai elnök megtiltotta hét muszlim ország, köztük Irán állampolgárainak a beutazását az Egyesült Államokba. Az intézkedések közvetlenül talán nem veszélyeztetik a Boeing-ügyletet, de kivitelezését alaposan megnehezíthetik, ha Irán úgy dönt, hogy megtorlással él.

Amúgy is nehezen született meg az utasszállítókról szóló alku
Száz repülő szállítására 10 milliárd dollár értékben az európai Airbus konzorciummal is megállapodott az állami iráni légitársaság, ám ennek sorsa is kétséges lehet, ugyanis az Airbus gépek alkatrészeinek nagy része is Amerikában készül, így iráni értékesítésükhöz Washington jóváhagyása szükséges. Ha szakadásra kerülne sor, munkahelyek tízezrei kerülnének veszélybe az USA-ban, holott éppen ezek megőrzése Trump egyik fő programpontja. Az iparág óriásai, a Boeing, a General Electric és a United Technologies a legnagyobb amerikai foglalkoztatók közé tartoznak. A Boeing éppen az iráni üzlet megkötésekor közölte, hogy a szállítás 100 ezer munkahelyet támogat a cégnél és amerikai beszállítóinál.
Olajkvótát emel Teherán
Irán napi 4 millió hordóra növeli olajtermelését március közepéig – közölte Ali Kardor, az iráni állami olajtársaság vezetője. A kijelentés meglepetést keltett szakértők körében, mivel Irán is aláírta novemberben az OPEC termeléscsökkentési megállapodását. Teherán ebben azt vállalta, hogy a termelését nem növeli napi 3,79 millió hordó fölé a januártól számított fél éven át. Az OPEC egyébként Irán esetében kivételt tett, figyelembe véve Teheránnak azt az érvelését, hogy a múlt év elején oldották csak fel az országgal szemben éveken át érvényben lévő nemzetközi szankciókat, így a piacon kialakult túlkínálatért biztosan nem okolható. A novemberi megállapodásban az szerepelt, hogy Irán napi 90 ezer hordóval növelheti a termelését júliusig.