A szigetországban élő uniós állampolgárok jogait illetően a vitatott brexit-megállapodástervezet nem tartalmaz sok meglepetést, London és Brüsszel már idén márciusban egyezségre jutott a kulcsfontosságú kérdésekben.
Eszerint állandó tartózkodási jogosultságot kapnak azok, akik az átmeneti időszak (előreláthatólag a jövő március 29-től 2020. december 31-ig tartó időintervallum) végéig törvényesen eltöltöttek öt évet az Egyesült Királyságban. Nem változik a helyzete azoknak az uniós polgároknak sem, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltöttek el életvitelszerűen öt évet a briteknél: miután kitöltik az előírt tartózkodási időszakot, ők is állandó letelepedési jogosultságot kapnak.
Ezt megerősítve Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Magyar Időknek arról beszélt: Nagy-Britannia abban érdekelt, hogy az országban élő európaiak jogait és kötelezettségeit illetően a brexit után is ugyanaz a helyzet maradjon fenn. – A viszonosság elvét mindenképp figyelembe kell venniük, ugyanis a briteknek mind a 27 tagállamban vannak polgáraik.
A szigetországban élő európaiaknak nyújtott garanciák hiánya huszonhétszeresen ütne vissza rájuk – mutatott rá a szakértő, hozzátéve: a megállapodástervezet ugyanakkor nem rendelkezik az átmeneti időszak után érkezők státusáról.
Lengyel bolt a brit fővárosban.Nem kell drasztikus változásokra számítani
Fotó: Reuters
– Nagyon érdekes kérdés, hogy Nagy-Britannia immár teljesen szuverén, önálló bevándorlási törvénnyel rendelkező országként mihez kezd majd. A már említett viszonossági elvből nem engedhetnek, illetve egyszerre lehet jelen a nyitottság és szigor – mondta Gálik Zoltán, utalva arra, hogy a bevándorlási mutatók lefaragása már egy ideje a brit belpolitika egyik fontos kérdése.
Mint fogalmazott, valószínűsíthető, hogy a majdani bevándorlási törvényben jelennek meg bizonyos korlátok, például a munkavállalási engedélyek előzetes megléte. A szakértő Theresa May miniszterelnök azon ígéretére is kitért, miszerint végső brexitalku hiányában is lehetséges az európaiak jogainak a garantálása.
Gálik Zoltán szerint a szigetország ezt egyoldalúan, az uniós kilépési törvény keretein belül tudja megtenni. – Erre van lehetőség az uniós szabályok belső jogrendszerbe való tükrözésekor. Ahogy már említettem, alapvető érdek, hogy a már a szigetországban élők esetében később is ugyanaz maradjon a helyzet – szögezte le.
A legfőbb prioritás az unióval folytatott tárgyalások során az volt, hogy megvédjük a szigetországban élő három és fél millió uniós állampolgár – köztük a magyarok – jogait – erősítette meg tegnap az ATV reggeli műsorában Iain Lindsay budapesti brit nagykövet. Mint fogalmazott, ugyanez az Európai Unió területén élő 1-1,2 millió brit állampolgárra is vonatkozik.
A diplomata szerint a gyakorlatban 2020 végéig nem történik semmi, egyetlen változás a brexitet követően a szigetországba érkező európaiak kötelező regisztrációja lesz. – Nagy-Britanniában politikai konszenzus van arról, hogy nem fogunk hozzáérni az uniós állampolgárokat érintő jogokhoz – húzta alá Iain Lindsay. „Ez a Magyarországon élő britek és a Nagy-Britanniában élő magyarok számára is jó hír” – tette hozzá.
Támogatják Mayt A brit kormány EU-szkeptikus irányzatának több minisztere is támogatásáról biztosította tegnap Theresa May miniszterelnököt. A legnagyobb figyelem azt övezte, hogy távozik-e a kormányból Michael Gove környezetvédelmi miniszter, a brexitpárti tory frakciócsoport egyik frontembere, Gove azonban bejelentette, hogy marad tisztségében.
Előző nap benyújtotta lemondását Dominic Raab brexitügyi miniszter, lépését azzal indokolva, hogy nem tudja jó lelkiismerettel támogatni a brexit feltételrendszeréről szóló, a kormány által szerda este jóváhagyott megállapodástervezetet. (MTI)
