„A HDZ Horvátországból nacionalista, balkáni zsákfalut akar csinálni” – ehhez hasonló, kritikákkal teli kampányt folytat a horvát miniszterelnök, Zoran Milanovic, aki mindent elkövet, hogy megakadályozza a jobbközép ellenzékiek hatalomra jutását. A politikusnak nehéz a dolga, hiszen 2011-es választási győzelme óta rohamosan csökkent a népszerűsége, Horvátország történelme egyik legrosszabb gazdasági időszakát élte át, ráadásul a beígért reformok is sorra elmaradtak.
Ezzel a HDZ kormányfőjelöltje, Tomislav Karamarko is tisztában van, éppen ezért helyezte kampánya középpontjába a szociáldemokrata kudarcokat. Hiába tartotta a horvátok többsége friss és ígéretes arcnak Milanovicot, 2011 óta nem született több munkahely, és a korrupció felszámolása is elmarad a várttól. Karamarko szerint a tény, hogy csak 2015. szeptember 9. és október 5. között több mint ötezer horvát vált munkanélkülivé, tükrözi a Milanovic-kormány rossz teljesítményét. Politikai szakértők is arra hívják fel a figyelmet, hogy a HDZ legnagyobb fegyverténye a szociáldemokraták kevésbé eredményes négy éve: „Milanovic inkább erkölcsi, mintsem politikai okokból nyerte meg a legutóbbi választást. Ennek ellenére az SPD folytatta a régi taktikát” – vélik elemzők.
Természetesen a tömeges bevándorlás kezelése is rányomja a bélyegét a választásokra. Horvátország a nyugat-balkáni migrációs útvonal tranzitállamaként csak október elejétől több mint 150 ezer migránst engedett át Szlovéniába. Ez könnyen Milanovicék javára billentheti a mérleget, ugyanis a migráció humán kezelése, a tény, hogy Horvátország beengedi a területére és Szlovénia felé irányítja a migránsokat, növelte a kormány népszerűségét. Ivan Rimac politikai elemző a Reutersnek adott interjújában elmondta, sok horvátot nyomaszt a délszláv válság emléke, így a humanitárius retorika mindenképp előnyt jelent.
Ezzel szemben Karamarko és a HDZ sokat kritizálta a szocidáldemokraták válságkezelését, azt hangsúlyozva, hogy a kormánynak hatékonyabb kommunikációt kellene folytatnia a szomszédos országokkal, így Magyarországgal is. Korábban a HDZ és Kolinda Grabar-Kitarovic államfő is hangoztatta, hogy Zágrábnak fizikai akadályt kellene felállítania a szerb–horvát határon, azonban Milanovic elutasította a falépítés lehetőségét.