Csaknem három évtized után távozik a német nagypolitikából Angela Merkel. A kancellár tegnap a berlini kormány hitelességromlására hivatkozva bejelentette: decemberben nem indul újra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért, a 2021-ben lejáró kancellári mandátuma után pedig a berlini kormány irányítására sem tesz több kísérletet.
– A kormányzatról kialakult kép többé már nem elfogadható. Nem kommunikációs hibáról, sokkal inkább a munkamódszerekben rejlő problémáról beszélek – hangoztatta Berlinben Merkel, hozzátéve: pozíciójánál fogva a sikerekért és a kudarcokért is vállalja a felelősséget: „Nem születtem kancellárnak, és ezt soha nem felejtettem el. Úgy érzem, itt az ideje egy új fejezet megnyitásának.”
Merkel már a nyári parlamenti szünet előtt meghozta a háttérbe vonulásáról szóló döntést, amit csak jövő héten jelentett volna be a nagyközönség előtt, ám elmondása szerint a közelmúlt eseményei kényszerítették lépésre.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a vasárnapi hesseni választásokon a CDU újabb pofont kapott: a párt bár első helyen futott be, mintegy tíz százalékot veszített a népszerűségéből, és az elmúlt öt évtizedben nem produkált ilyen gyenge számokat a jómódú tartományban. A kancellár hétfőn rendkívül kiábrándítónak nevezte az eredményt, és azt hangoztatta: a hesseni kereszténydemokraták sokkal jobb eredményt értek volna el a szövetségi szinten végbemenő folyamatok negatív hatásai nélkül.
Merkel az utódjáról szóló találgatásokról is beszélt, és megerősítette a sajtóhíreket, miszerint Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter is bejelentkezett a CDU elnöki székéért. Bár a német sajtó szerint a kancellár közeli szövetségese, Kramp-Karrenbauer győzelmével járna jól, a politikus asszony állítása szerint nem akarja befolyásolni az utódjáról szóló vitát, így egyik jelöltet sem karolja fel.
– Azt gondolom, híres vagyok arról, hogy bárkivel együtt tudok dolgozni – szögezte le. Szakértők szerint Merkel „félhatalmú” kancellárként ugyanakkor meglehetősen nehéz helyzetbe kerülne, amennyiben Spahnt – a nyitott kapus bevándorláspolitikájának kemény kritikusát – választanák a CDU élére.
A politikus asszonyt egyébként amiatt is sok kritika éri, mert a múltban épp ő hangoztatta, hogy a kancellári és a CDU-elnöki posztja egy kézben a leghatékonyabb. Utóbbit Merkel tegnap úgy magyarázta: normális esetben valóban egy személyről van szó, de a döntése nyomán csak korlátozott ideig – optimális esetben 2021-ig – válik el egymástól a két pozíció. – Ez idő alatt pedig jobban tudunk a kormányzati munkára koncentrálni – húzta alá.
A felvázolt képbe csak az rondítana bele, ha a berlini nagykoalícióban az eddigieknél is nagyobb konfliktus alakulna ki – például az új CDU-elnök személye miatt. Ez esetben Merkel már nem indulna újra az esetleges előre hozott választásokon, így már 2021 előtt távozásra kényszerülne.
Utóbbi forgatókönyv megvalósulásának az esélyét csökkenti, hogy Andrea Nahles, a szociáldemokraták elnöke hétfőn azt mondta: a párt szoros figyelemmel kíséri majd a CDU december eleji kongresszusát, de az utódválasztás nem lesz közvetlen kihatással a nagykoalíció munkájára. Az új pártelnök megválasztása a CDU dolga – szögezte le.
A koalíciós társ és testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió részéről Horst Seehofer pártelnök kommentálta a kancellár fokozatos visszavonulását. – Kár. Kimondom kereken, hogy kár – mondta, arra emlékeztetve: majdnem harminc évig dolgozott együtt Merkellel.