Jóllehet a szigorítást több mint egy éve beharangozták, nem várt vihart kavart a szlovén belpolitikában. A lakosság 80 százaléka támogatja, a baloldali-liberális kormány elfogadta, a konzervatív ellenzék ugyan még szívesen srófolna rajta, de alapjában véve egyetért vele, és védelmébe veszi a beterjesztő Vesna Györkös Znidar belügyminisztert. A kormányoldalnak azonban a bírálatok miatt mintha inába szállt volna a bátorsága, s különböző módosító javaslatokat helyezett kilátásba, illetve a parlamentre hárította, hogy a nemzetközi elvárásoknak megfelelően változtasson a javaslat szövegén.
Előre megjósolható volt, hogy a hazai és a nemzetközi emberi jogvédő szervezetek – mint az Amnesty International –, amelyek eddig is szívesebben álltak a migránsok, mint a befogadónak kiszemelt országok pártjára, tiltakozni fognak. Hasonlóképpen lehetett számítani bizonyos európai intézmények rosszallására is. Az Európa Tanács (ET) – Thorbjørn Jagland főtitkár és Nils Muiznieks – azt javasolta Szlovéniának, hogy álljon el a törvénymódosítástól, mert az ellenkezik az európai emberi jogi irányelvekkel és a genfi menekültügyi konvenciókkal. Több se kellett a hazai emberijogvédőknek, maguk is egyre több ponton ellentétesnek találták a nemzetközileg elfogadott emberi jogi irányelvekkel, de többen kifogásolták azt is, hogy a törvény túlzott szigora ellenére sem tudja megakadályozni egy olyan katasztrofális helyzet kialakulását, mint amilyen 2015 őszén volt.
A szövegen persze nem történt lényeges változtatás, sőt elfogadták a kereszténydemokraták javaslatát, miszerint a parlament egyszerű többséggel – az eredetileg szereplő kétharmados helyett – szavazhatja meg a rendkívüli intézkedések bevezetését. A törvénymódosításra végül is elsősorban a legerősebb kormánypárt, a Modern Centrum Pártja (SMC) és a konzervatív ellenzék képviselői szavaztak igennel. A baloldali ellenzék, de a koalíciós tag Szociáldemokraták (SD) is ellenezték. A maratoni vita során azonban mindvégig úgy tűnt, az a lényeg, hogy legyen egy tiszteletkör Brüsszel kedvéért. Hogy valóban így volt-e, az abból fog kiderülni, hogy lesznek-e további súrlódások a koalíción belül az eltérő menekültügyi álláspontok miatt.
Ha nem lesznek, akkor ez a szigorítás újabb ékes példája a kaméleonpolitikának. Miközben Szlovénia elfogadta a letelepítési kvótát (az önkormányzatok lelkén szárad, hogy mégis ellenzik befogadóközpontok létesítését a területükön), ezzel a törvénnyel viszont a menekültek nagy többségének gyakorlatilag a kérelem benyújtását is lehetetlenné tette. Miro Cerar kormányfő úgy érvelt, hogy az északi szomszédok sorra lezárják határaikat vagy szigorítják a határellenőrzést, ezért Szlovéniának is lépnie kell, ha nem akarja, hogy nála gyűljenek fel a migránsok.
Vesna Györkös Znidar belügyminiszter a Vecer című maribori napilapnak adott interjújában leszögezte: a módosítás célja, hogy a korábbihoz hasonló krízishelyzet esetén a szlovén hatóságok gyorsan és hatékonyan tudjanak intézkedni, az országot ne érhesse az a vád, hogy nem tudja megvédeni a schengeni határt, s ezért kizárják a schengeni övezetből. Hogy egy ilyen fejleménytől milyen egyéb okokból tart Szlovénia, az hosszabb elemzést is megérne, az azonban tény, hogy az osztrák határellenőrzés három hónapos meghosszabbítása ellen hivatalosan tiltakozott az EU migrációs biztosánál. Azt ugyanis Ljubljana indokolatlannak és a szlovén gazdaságra nézve károsnak tartja.