Stockholm mérlegeli az utcán való koldulás betiltását, miután egy felmérés kimutatta: a svédek több mint felének elege van a koldusokból. A társadalmi feszültséget fokozza, hogy elsősorban nem svéd, hanem román és bolgár nincstelenekről van szó. „A svédországi utcákon való koldulás nem oldja meg a kirekesztés és szegénység problémáját Romániában és Bulgáriában” – fogalmazott Ardalan Shekarabi szociáldemokrata közigazgatási miniszter. Hozzátette: a svéd kormány feladata a svéd szociális modell védelme, ehhez pedig aligha tartozik hozzá a szegénység kéregetéssel történő felszámolása.
Körülbelül négyezerre tehető azoknak a romániai romáknak a száma, akik koldulásból élnek Svédország utcáin. A skandináv állam vezetése korábban arra buzdította a svédeket, hogy támogassanak románokat felkaroló szervezeteket ahelyett, hogy az utcán élőknek adják a pénzt. Ardalan Shekarabi szerint a svéd állam megkísérelte felvenni a kapcsolatot Romániával és Bulgáriával, hogy csökkentsék a Svédországban kolduló polgáraik számát, de mindhiába.
Bár a svéd állampolgárok a közvélemény-kutatások alapján a koldulás betiltása mellett állnak, a kormánykoalícióban részt vevő Zöld Párt hallani sem akar az intézkedésről. „A koldulás nem bűncselekmény Svédországban. […] A szegénységet pedig nem lehet betiltani. […] A kormány nem használhatja a büntetőjogot olyan emberekkel szemben, akik épphogy mások segítségére szorulnak” – idézi a The Local angol nyelvű hírportál Maria Fermt, a zöldek egyik szóvivőjét.
Dániában tilos a zaklató koldulás, és akár fél hat hónap börtönnel is büntethető. Két évvel ezelőtt kisebb diplomáciai viszályt robbantott ki egy a dán kormány egyik szóvivőjének kijelentése, miszerint a tilalom miatt a koldusaiknak ezentúl Svédországban kell kéregetniük.