Mit sem törődve a külföldi vezetők érzékenységével, Németország kész megszabadulni az azok nyilvános sértegetését szabályozó törvénytől. A lépést Haiko Maas igazságügyi miniszter jelentette be, elavultnak és feleslegesnek titulálva a jogszabályt.
Szakértők szerint leginkább a monarchiákra jellemző a felségsértés szabályozása, ráadásul a közösségi oldalakon gyakorlatilag következmények nélkül lehet kommentháborút indítani egy-egy vezető politikus ellen, így valóban indokolt a törvény hatálytalanítása. Berlin időzítése ugyanakkor árulkodó, hiszen alig egy héttel Donald Trump beiktatása után nyílik lehetőség a külföldi vezetők sértegetésére.
Az amerikai elnök személye a legtöbb államhoz hasonlóan Németországot is megosztja, egy tavaly nyári felmérés során a megkérdezett németek 85 százaléka vélekedett úgy, hogy Donald Trump nem képes helyes döntéseket hozni a világpolitikát illetően.
NÉMETORSZÁGBAN MÁR A TÉVÉBEN ÖTLETELNEK TRUMP MEGGYILKOLÁSÁRÓL
Egy német televíziós műsorban a Die Zeit szerkesztője, Josef Joffe arról ábrándozott, hogy a Trump jelentette katasztrófát egy fehér házbeli merénylettel lehetne megoldani.
A német kritikán nincs miért csodálkozni, az Egyesült Államok elnöke korábban számos alkalommal nekiment Angela Merkel nyitott határok politikájának, és a Németország motorállam szerepével működő Európai Uniót is sértegette. Nem csoda, hogy a The Washington Post is megjegyzi: Berlin szimbolikus lépést tett Trump ellen.
A szóban forgó úgynevezett lese-majesté törvény legutóbb tavaly áprilisban került rivaldafénybe, amikor a mainzi ügyészség nyomozást indított Jan Böhmermann humorista-műsorvezető ellen, mert élő adásban sértegette Recep Tayyip Erdogan török államfőt. Az eset után Angela Merkel rengeteg bírálatot kapott, kritikusok szerint a menekültkérdés miatt kiszolgáltatottá vált kancellár csak az ankarai segítség miatt foglalt állást a „szándékosan sértegető” szatírával szemben.
Európa számos más államában is büntethető a felségsértés, például Olaszországban, Svájcban és Lengyelországban is létezik hasonló szabályozás. A kontinens monarchiái sem kivételek, persze esetükben inkább a saját uralkodó élvezi a védelmet. Norvégiában a király sértegetője akár öt év börtönbüntetést is kaphat, Dániában pedig fokozott büntetés jár az uralkodócsalád női tagjainak becsmérléséért.
Nyáron harminc nap börtönbüntetéssel sújtották azt a holland férfit, aki egy Facebook-posztban többek között gyilkosnak nevezte Vilmos Sándor királyt.