Hangsúlyozta, hogy a migráció EU-n belüli kezelésére olyan rendszert kell kiépíteni, amely valamennyi tagállamnak megfelel, de a jogszabályok lehetőséget adnak arra is, hogy ne konszenzussal, hanem minősített többséggel döntsenek.
Hozzátette, hogy a szolidaritás alapvető fontosságú, mert összeurópai feladatról van szó, amelynek megoldásában minden tagállamnak részt kell vennie.
A német kormány szerint az EU-s – úgynevezett dublini – menekültügyi rendszer reformjának lényeges eleme egy belső mechanizmus, amely a tagok közötti szolidaritás révén segítséget nyújt azon országoknak, amelyekbe különösen sok menekült érkezik. Azonban ennek a szolidaritásnak „különböző formái” létezhetnek – mondta.
A forrás nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Emmanuel Macron francia államfő és Paolo Gentiloni olasz kormányfő után Angela Merkel német kancellár is tárgyalhat külön a visegrádi négyekkel (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4) a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs keretében.
Azonban hangsúlyozta: a migráció ügyében nem a „V4-ek a világ többi része ellen” felállás érvényesül, hanem más tényezőknek is van szerepük.
Mint mondta, a német kormány bízik abban, hogy az EU-s menekültügyi rendszer reformja jelentősen előrehalad a kijelölt határidőig, 2018 júniusáig.
Az EU-ra jellemző, hogy a határidők előtti utolsó szakaszban sikerül kidolgozni a megállapodást, és ezt a menekültügyi rendszerrel kapcsolatban megkönnyítheti, hogy az Európai Bizottság már módosította eredeti javaslatát, és az EU külső határaira nehezedő migrációs nyomás is nagymértékben enyhült az első változat elkészítése, 2015 óta – mondta.
Megkönnyítheti a megállapodást az is, hogy az új EU-s határ- és partvédelmi szervezet felépítésével javult a külső határ ellenőrzése, a migráció kezelésének külső, EU-n kívüli vonatkozásaiban pedig a tagállamok messzemenően egyetértenek. Így egyre inkább elfogadottá válik a német megközelítés, amely szerint az EU körüli térség országaival folytatott „migrációs partnerségre” kell építeni – tette hozzá.