A multikulti megbukott, mindenki számára kötelező értékalapra van szükségünk – jelentette ki Peter Tauber, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára az esseni pártkongresszus után. Ez volt az első kongresszusuk azóta, hogy a tavalyi kölni szilveszteréjszakán megmutatkozott: óriási értékrendkülönbség van a mindennapi életben az új bevándorlók és a többségi német társadalom között. A menekültügyi szigorításokról határozó és a befogadás kultúrája, a Willkommenskultur kérdésében jelentős fordulatot végrehajtó német kormánypártról ezek után azt lehetne gondolni: elment a falig. De fő szövetségesének ez is kevés. – A CDU ugyan jó irányba indult el, de nem vagyunk túl a nehezén – mondta Horst Seehofer bajor kormányfő, a kisebbik testvérpárt, a Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke. Helyettese, Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott: pártjuk a 2017-es választás után csak akkor vállal kormányzati felelősséget, ha bevezetik a befogadható menekültek létszámának felső határát. A CSU tavasszal 200 ezer fős felső határt javasolt, de ez már májusra betelt Németországban.
Egyes kommentárok – mint a Deutschlandfunké – már a Merkel-korszak végének kezdetéről, illetve a CDU számára döntő cezúráról szólnak. A német közrádió kommentárjában elképzelhetőnek tartja, hogy Angela Merkel kancellár – akit csaknem 90 százalékkal választottak újra pártelnökké – egy negyedik Bundestag-választási győzelem után nem tölti majd ki teljes hivatali idejét. Oscar Gabriel, a trieri egyetem politológiaprofesszora azonban egyáltalán nem úgy látja, hogy már a Merkel-korszak végéről beszélhetnénk. Szerinte a menekültválság két aspektusa mosódik össze a közbeszédben. – Az egyik tényleges probléma az, hogy hányan érkeznek Németországba, illetve hogyan integrálódnak a menekültek. Egy teljesen más történet a pszichológiai dimenzió: a társadalomban a menekültkérdés szélsőséges konfliktuspotenciált idézett elő, ami megterheli a kormányzati munkát és természetesen a CDU választási kampányát is – mondta a Magyar Időknek Oscar Gabriel.
A német sajtókommentárok többsége – amelyeket a távirati iroda szemlézett tegnap – ugyanakkor Merkel gyengüléseként értékelte a kongresszust. Például a konzervatív Die Welt azt írta: a kettős állampolgárság ügyében hozott határozat Merkel „kontrollvesztését” jelzi, a liberális Süddeutsche Zeitung szerint pedig a CDU „bosszút állt a kancelláron a menekültválság miatt”. Mindenesetre a legfrissebb, szerdai felmérés továbbra is a berlini kormánypártok fölényét támasztja alá – e szerint a CDU/CSU országosan 36, a Szociáldemokrata Párt 22 százalékon áll, őket a Zöldek 11, a Baloldali Párt és az Alternatíva Németországnak (AfD) 10-10 százalékkal követné, ha most rendeznék a jövő őszre tervezett Bundestag-választásokat. A bevándorlásellenes AfD támogatottsága egy százalékponttal csökkent a legutóbbi mérés óta. – A menekültkérdés, amely mágnesként vonzotta a szavazókat ehhez a párthoz, már nem a legfontosabb téma a polgárok számára – mondta tegnap Manfred Güllner, a Forsa közvélemény-kutató vezetője.
Ezzel együtt az AfD (a CSU mellett) továbbra is jobboldali nyomás alatt tarthatja Merkelt és pártját. Az AfD-nek nemrég 25 százalékot (!) mértek Szászországban; ez a mindenkori legjobb tartományi eredménye lenne. A párt nyugaton 8, keleten 18 százalékon áll. – Azzal lehet számolni, hogy kaphatnak 15-20 százalékot is a Bundestag-választásokon. De nem hiszem, hogy ennek az alapja a menekültválság lenne. Az AfD támogatottságának alapja a német társadalomban inkább az, hogy sok ember nem békélt meg a modernizáció és a globalizáció következményeivel. Ennek a közönségnek szolgáltat ez a párt egyszerű megoldásokat – mondta kérdésünkre Oscar Gabriel, hozzátéve: Németországban a populista pártok eleddig nem értek el olyan áttörő sikereket, mint más európai államokban, és nem várható, hogy ez érdemben megváltozzék.