A megállapodás egy ötvenéves konfliktust zárhat le, a béke október 1-jén kezdődik, és 102 napig tart. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kiemelte, a tárgyalások folytatódnak a tűzszünet meghosszabbítása érdekében. „A pápa látogatása egy extra motiváció lesz, hogy felgyorsítsuk a békefolyamatot” – posztolta Twitter-oldalán a szervezet.
A jelenlegi megállapodás szerint az Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) felfüggeszti a váltságdíjszedés érdekében folytatott túszejtést, a kolumbiai infrastruktúra elleni támadásokat és egyéb háborús cselekményeket. A kormány cserébe javítja a letartóztatott gerillák fogva tartási körülményeit. A tárgyalások februárban kezdődtek az ecuadori fővárosban, Quitóban azt követően, hogy a legnagyobb kolumbiai gerillaszervezet békét kötött a kormánnyal. A FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) azóta leszerelte magát, és augusztus végén politikai párttá alakult.
A kolumbiai vezetés és az ELN között az elmúlt évtizedek során már többször is kudarcba fulladtak a béketárgyalások. A jelenlegi folyamat sem zajlott zökkenőmentesen, az ELN a tárgyalások alatt ugyanis nem volt hajlandó felfüggeszteni a civileket is érintő túszejtéseket, illetve az állami olajvezetékek elleni bombatámadásokat.
A szervezet a megállapodásban sem akart lemondani az emberrablásokról, a váltságdíjak ugyanis fő bevételi forrásának számítanak. A múlt héten majdnem félresiklott a folyamat, amikor egy orosz–örmény állampolgárságú túsz halálhíre került nyilvánosságra. A novemberben elfogott férfival még áprilisban végeztek a gerillák, amikor az menekülni próbált.
„Az ELN szervezete nem olyan hierarchikus, mint a FARC-é. A nagy kérdés most az, hogy tagjai betartják-e majd a békét” – mondta Natalio Cosey kolumbiai politikai elemző. Az ELN-nek a becslések szerint ezerötszáz aktív harcosa lehet, akik hátterét rengeteg szimpatizáns biztosítja. A szervezet elsősorban az ország északi részén és a venezuelai határ közelében van jelen.
„A béke a nagyvárosokban élőknek nem hoz változást, azonban a gerillák által uralt régióban reményt jelenthet a lakosságnak” – emelte ki az elemző. A lakosság nagy része azonban nem bízik a gerillákkal kötött békében. Az argentin egyházfő látogatását megelőzően videoüzenetben szólította fel a Kolumbiát a békére és az „első lépés megtételére” a hidak felépítése érdekében.