Aktivisták a karzatról hallható állandó bekiabálásaitól és sivalkodásától megzavarva, de – mint az a hét végére már várható volt – megszavazta szombaton az amerikai szenátus Brett Kavanaugh főbírójelölt kinevezését, aki még aznap le is tette esküjét. A végül 50:48 arányban Kavanaugh javára alakult nyílt voksolás közben az ülést levezető Mike Pence alelnök folyamatosan kénytelen volt használni a házelnöki kalapácsot, hogy a teremszolgák távolítsák el az aktivistákat, akik a jelölttel szemben felmerült szexuális kényszerítési vádak nyomán tiltakoztak.
Ezzel párhuzamosan Washingtonban, a legfelső bíróság épületénél is tüntettek Kavanaugh ellen, akivel szemben több nő, köztük a nemrég külön szenátusi meghallgatáson megjelent Christine Blasey Ford kaliforniai pszichológusprofesszor is szexuális vádat fogalmazott meg. Tegnapra virradóra sokakat őrizetbe vettek. Kavanaugh-ellenes, illetve őt – és jelölőjét, Donald Trump elnököt – támogató tüntetők konfrontálódtak is egymással.
Más városokban szintén utcára vonultak a demonstrálók. Ugyanakkor arról is napvilágot láttak hírek a jobboldali amerikai médiában, hogy a konzervatív bíró kinevezése ellen tüntetők nem kizárólag a szexuális természetű vádak nyomán felháborodva aktivizálták magukat.
– Ezek a tüntetések annyira szervesek, mint egy vödör poliuretán – mondta a Fox News Trump-párti hírcsatornán Jen Kerns republikánus kampánystratéga, arról szólva: Soros György milliárdos pénzügyi támogatásával kifejezetten annak érdekében jöttek létre csoportok, így a Demand Justice (Követelj igazságot!) szervezet, hogy a progresszív-liberálisok javára befolyásolják az amerikai igazságszolgáltatást.
A napokban Trump is utalt rá, hogy a tüntetőket szerinte „Soros és mások” fizetik, Sarah Huckabee Sanders elnöki szóvivő pedig a Twitter mikroblogon úgy fogalmazott: ha Hillary Clinton nyerte volna a 2016-os elnökválasztást, 6:3 arányban a liberális bírák lennének többségben a kilencfős taláros testületben, most azonban 5:4-es fölénybe kerültek a konzervatívok.
Trump ugyanis az elmúlt másfél évben immár két főbírót is ki tudott nevezni. A legfelsőbb bíróság tagjainak mandátuma élethosszig szól, így a még csak 53 éves Kavanaugh hosszú távon is meghatározó tagja lehet az alapvető alkotmányos kérdéseket is eldöntő testületnek.
Jelölésekor – még a szexuális vádak előtt – a vele kapcsolatos liberális aggodalmakat az táplálta, hogy attól tartottak: segítségével a jobboldali többségű bíróság akár az abortuszhoz való jogot is eltörölheti, amelyet egy 1973-as legfelső bírósági ítélet biztosít jelenleg Amerikában. Ha a washingtoni belpolitikát hetek óta foglalkoztató ügy körüli viharok csillapodhatnak is, a politikai utórezgések aligha múlnak el egyhamar.
– Képes volt visszaverni a demokraták eme szörnyű, szörnyű támadását – üdvözölte Kavanaugh jóváhagyását Trump, de azt is hozzátette, saját állama, Alaszka nem fog megbocsátani Lisa Murkowski szenátornak, az egyetlen republikánusnak, aki nem támogatta a jelöltet. De míg Murkowski megtehette ezt, mert 2022-ig szól a mandátuma, a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI rövid vizsgálata után, a Kavanaugh-val kapcsolatos minden fanyalgás dacára végül minden más republikánus beállt a sorba a novemberi kongresszusi választások előtt, amelyek során a szenátus egyharmadáról is döntenek a polgárok.
Az 50:48-as szavazási arány mindezzel együtt egy végletekig megosztott Amerikát mutat: nagyon régen nem fordult elő, hogy ilyen kis többséggel hagyjanak jóvá egy főbírót, még a szintén vitatott, ugyancsak zaklatási váddal illetett Clarence Thomas főbírónak is meggyőzőbb volt a támogatottsága 1991-ben.