A terrorizmusért elítéltek állampolgárságtól való megfosztása a tavaly novemberi merényletsorozat után került az asztalra, miután Hollande vezetésével Párizs átfogó terrorellenes intézkedéseket foganatosított, többek között elrendelve a máig érvényben lévő rendkívüli állapotot.
„Az ellenzék egy része elutasító az alkotmánymódosítással szemben. Nagyon sajnálom ezt a hozzáállást” – közölte az elnök, miután a parlament felsőháza, a szenátus megváltoztatta a baloldali többségű alsóház által elfogadott szöveget, amely csak a kettős állampolgárok esetében tette elérhetővé az állampolgárság elkobzását.
A jobboldali többségű szenátus azzal érvel, hogy amennyiben az intézkedést mindenkire kiterjesztik, a nem kettős állampolgársággal rendelkezők könnyen hontalanná válhatnak, ami összeférhetetlen a nemzetközi joggal. Ezzel szemben a nemzetgyűlés arra hivatkozik, hogy diszkriminációhoz vezet, amennyiben csak a kettős állampolgárokra, így például a gyarmati múlttal rendelkezőkre vonatkozik a reform.
A két ház közötti megosztottság miatt lehetetlen elérni a szenátorok és a képviselők együttes, háromötödös támogatottságát.
Nicolas Sarkozy volt francia elnök az alkotmányreform kudarca miatt kemény kritikával illette Hollande-ot, aki szerinte leállította Franciaország fejlődését, cselekvésképtelenségbe taszítva az országot. A szélsőjobboldali Nemzeti Frontot vezető Marine Le Pen ennél is messzebbre ment, szerinte az elnök szavainak egész egyszerűen nincsen súlya.