A Svéd Akadémia egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy idén kivételesen nem ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat, a halasztást azzal indokolva, hogy megrendült a közbizalom a testület iránt. Mint arról beszámoltunk, az akadémia egyik tagjának, Katarina Frostenson író-költőnőnek a férjét, Jean-Claude Arnault fotóművészt tizennyolc nő vádolta meg szexuális zaklatással, de azzal is gyanúsítják, hogy többször kiszivárogtatta a sajtónak a kitüntetettek nevét.
A Foreign Policy szerint sokkal többről van szó, mint kényes ügyről, amely hamarosan feledésbe merül. Itt Svédország makulátlan hírneve forog kockán. A mindenkori stockholmi kormány és diplomáciai testülete ugyanis kínosan ügyel arra, hogy a nemzetközi sajtóban jó színben tűnjön fel a skandináv ország. A svédek a humanitárius tevékenységükre, a menekültek befogadására, a diplomáciai semlegességükre, a nemzetközi konfliktusokban vállalt közvetítői szerepükre, a nemek közötti egyenlőség terén elért sikerekre, illetve a jóléti állam kialakítására a legbüszkébbek, és ezt igyekeznek minden fronton hangoztatni.
Még külön szavuk is van a pozitív kép kisugárzására: Sverigebilden, azaz Svédország imázsa, amely a külpolitika egyik meghatározó eleme. „Nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy negatív színben tüntetnek fel és a világ figyelmének központjába állítanak minket. Ezért van az, hogy felháborodva reagálunk arra, ha nemzetként bírálnak bennünket” – mondta a magazinnak Camilla Mellander, aki a külügyminisztériumban a Svédország márkanevének fejlesztéséért felelős osztály vezetője.
Az utóbbi időben azonban nem annyira az irodalmi Nobel-díj miatt kellett magyarázkodnia Stockholmnak, mint inkább a bűnbandák háborúja, a bűnözés elterjedése, a külvárosi zavargások, a bevándorlók beilleszkedésének nehézségei, a szexuális zaklatások magas száma miatt. „Két hét alatt öt robbanás történt az országban. Ez azonban nem szokatlan jelenség. A svédek már megszokták az erőszakos bűnözésről, a tanúk megfélemlítéséről és a bűnbandák közötti leszámolásokról szóló szalagcímeket” – írja a Politico hírportálon megjelent cikkében Paulina Neuding svéd újságírónő. A negatív fejlemények vezettek ahhoz, hogy a norvégok manapság „svéd körülményekként” emlegetik a súlyos bűncselekményeket.
Ilyen esetekben a diplomáciai testület ellentámadásba lendül. Rendszeresen megjelenik a külföldi hírműsorokban és ír véleménycikkeket Carl Bildt egykori, nagy tiszteletnek örvendő miniszterelnök. Míg a mentők szakszervezetének vezetője arra panaszkodik, hogy kollégái nem merészkednek be bizonyos no-go zónákba, addig a kormány tagjai a BBC-ben vagy a The Washington Postban nevezik sikertörténetnek a svéd integrációs modellt – írja Paulina Neuding. Eközben a svéd sajtó is igyekszik megvédeni az ország becsületét. Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, a svéd államot és jóléti rendszert ritkán éri kritika, a média több mint nyolcvan százaléka ugyanis két család tulajdonában van. A további húsz százalék az alapítványoké, amelyeket azonban ugyanazok a politikai gondolatok vezérelnek.
A bevándorlás kérdése ettől függetlenül hangsúlyosan szerepel a szeptember 9-re kiírt választások kampányában, mivel a parlament harmadik legerősebb pártja, a Svéd Demokraták rendszeresen napirendre tűzi a témát.
A bevándorlásellenes alakulat a négy évvel ezelőtti 12,9 százalékos eredményéhez képest a felmérések szerint most a szavazatok 18-22 százalékát szerezheti meg.