Miközben az orosz haditengerészet napja alkalmából Szentpéterváron vasárnap tartott katonai díszszemlén Vlagyimir Putyin orosz elnök a flotta nagyhatalmi státusát méltatta és a közeljövőben esedékes további modernizálására tett ígéretet, Mike Pence amerikai alelnök az észt fővárosba érkezett hivatalos látogatásra.
Az amerikai politikus tegnap a három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia – elnökeivel folytatott tárgyalásokat, akiket biztosított arról, hogy az Egyesült Államoknak változatlan az elkötelezettsége a NATO 5. cikkelyében foglalt kollektív védelemre vonatkozó ígéret iránt. Pence Donald Trump amerikai elnök rövid üzenetét is tolmácsolta Tallinnban, miszerint „Veletek vagyunk!”. Az alelnök emellett az amerikai rakétaelhárító rendszerek lehetséges telepítéséről is tárgyalt a balti államok vezetőivel.
Észtország egyike annak az öt NATO-tagállamnak, amely tavaly teljesítette az észak-atlanti szövetség iránti pénzügyi kötelezettségeit, láthatóan tehát mindent megtesz, hogy a NATO legnagyobb hadseregével rendelkező Egyesült Államok kedvében járjon. Erre meg is van az oka, hiszen a balti országok geopolitikai helyzetükből fakadóan ütközőzónát alkotnak a NATO és Oroszország között. Éppen ezért Tallinn – csakúgy, mint a másik két balti állam – aggodalommal figyeli a térségben megélénkült orosz katonai tevékenységet, különösen a Krím félsziget 2014-es annektálása óta. A másfél milliónál is kevesebb lelket számláló országban ugyanis 300 ezer orosz él, az észtek pedig tartanak attól, hogy – csakúgy, mint Ukrajnában – Moszkva az orosz kisebbség védelmére hivatkozva cselekedhet vagy cselekvésre ösztönözheti az észtországi oroszokat.
A balti államok vezetői tehát reális lehetőségként tekintenek arra, hogy országaikat az orosz hadsereg lerohanja, ezért szeretnének minél több NATO-csapatot a területükön tudni. A katonai szövetség az Oroszországgal kötött 1997-es alapszerződés alapján az ukrán válság elmélyüléséig nem telepített új csapatokat és felszerelést az Oroszországgal határos tagállamaiba, de a Krím elcsatolása után hozzálátott a védelmi tervek felülvizsgálatához, és állandó jelleggel állomásoztat csapatokat a három balti államban, illetve Lengyelországban. Bár Oroszország minden lehetséges fórumon tagadja, hogy beavatkozásra készülne, valójában az orosz haderő is folyamatos mozgásban van: tavaly ősszel új rakétarendszert telepítettek Kalinyingrádba, a Litvánia és Lengyelország közé ékelt exklávéba, a térségben tartott orosz hadgyakorlatok pedig szinte mindennapossá váltak a balti államok határában.