Csaknem kilencven emberrel végzett Északkelet-Nigériában a Boko Haram iszlamista terrorszervezet a hét végén. Szemtanúk szerint a támadók egy, a szervezet szülővárosánál, Maidugurinál lévő faluban, illetve az ott található menekülttáborokban jelentek meg. Gyújtóbombákkal lángba borították a falu kunyhóit, majd a közeli Gamoriban három öngyilkos női merénylő robbantotta fel a menekülőket. A kiérkező katonai egységek sokáig nem tudták felvenni a küzdelmet a jobban felfegyverzett terroristákkal. Az iszlamistákat csak akkor sikerült megfutamítani, amikor megérkezett a nehézfegyverzettel is rendelkező erősítés, mondták a nevük elhallgatását kérő katonák. A brutális támadásban nem kímélték a gyermekeket sem.
A legnépesebb afrikai országban évek óta etnikai ellentétekkel összemosódott bandaháború zajlik, amelyet a központi kormány képtelen megfékezni. Nigériában mintegy kétszáz etnikum él, így nem csoda, hogy vallási ellentétek osztják meg. A négy leginkább meghatározó törzs a keresztény joruba és ibó, illetve a muzulmán hausza és fuláni, melyek úgy oldották meg papíron a kérdést, hogy az alkotmány szerint az elnöki és az alelnöki poszton nyolcévenként váltják egymást muzulmán és keresztény politikusok. A tengerparthoz közelebb fekvő déli országrészben a keresztények alkotják a lakosság többségét, északon viszont az iszlám dominál. Ez utóbbinak szélsőséges, erőszakos szektája a Boko Haram (jelentése: „Le a nyugati oktatással!”) A saría, az iszlám jog radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő terrorszervezet az elmúlt hat év során mintegy 20 ezer embert ölt meg, és 2,5 milliót kényszerített otthona elhagyására. Bár a múlt év elején jelentős területeket foglalt el három északkelet-nigériai szövetségi államban, illetve támadásait kiterjesztette a szomszédos államokra is, Csád, Niger és Kamerun segítségével a nigériai hadsereg az utóbbi időben visszaszorította a lázadókat. A frakciókra töredezett csoport ezért gerilla-hadviselésre tért át: falvakat rohant le, üzletek, piacok, buszpályaudvarok és iskolák ellen intézett támadásokat.
Az etnikai ellentétek összefüggenek az ország legfőbb bevételén, az olajjövedelmeken való osztozkodás kérdésével. Az ország ugyanis lényegében a Niger deltavidékén kitermelt olajból él, az olajexportból származó bevételek a devizabevételek több mint 90 százalékát adják. A nigériai politika elsősorban e körül zajlik, amire utal az is: a lakosság túlnyomó többsége a szegénységi szint alatt él. Ám most a kiváltságos réteg is bajba kerülhet, hiszen az olajár drámai esése veszélyezteti a nigériai gazdaságot. Muhammadu Buhari elnök csak nyolc hónapja van hatalmon, de máris a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank segítségét kérte.