A merényletet a Santander tábornok rendőrakadémia parkolójában követte el José Aldemar Rojas Rodríguez. A halálos áldozatok között van ő is.
Az – értesülések szerint – 57 éves férfi a támadáshoz több mint 80 kilogramm, pentolit típusú robbanóanyagot használt, amelyet egy Nissan márkájú teherautóban szállított. Sajtóbeszámolók szerint a kocsiban lévő robbanószert egy erre kiképzett kutya szagolta ki az akadémia bejáratánál, a sofőr ezt követően gázt adott, elütött három katonát, akik útját próbálták állni, majd felrobbantotta járművét.
Botero tudatta, hogy a merénylőt leszámítva a halottak mind az akadémia 17 és 22 év közötti növendékei voltak. Korábbi sajtóértesülések szerint több mint nyolcvan ember sebesült meg.
José Aldemar Rojas Rodríguez a Mocho Kico harci név alatt a lázadók robbantási szakértőjeként dolgozott Kolumbia keleti felében – jelentette a Caracol hírtelevízió az ügyészségre hivatkozva. A tévé emellett hírszerzési forrásokra hivatkozva úgy tudja, az elkövető halálos betegségben szenvedett, akinek fizettek a merénylet elkövetésért.
Botero elmondta, hogy Rojas 2008-ban csatlakozott az ELN-hez, tevékenysége során elvesztette a jobb kezét.
Bogotá 2016 novemberében kötött békét a legnagyobb lázadószervezetként számon tartott Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC). A politikai párttá alakult FARC elítélte a támadást. Közleményében felszólította a bogotái kormányt, hogy ne engedjen a „háborús hisztériának és a militarista megoldásoknak”, „párbeszéd általi békefolyamatot” sürgetve. Pastor Alape Lascarro FARC-szóvivő a merényletet olyan provokációnak nevezte, amely a konfliktus politikai rendezése ellen irányul. Botero közlése szerint Rojas nem állt kapcsolatban a FARC-kal.
Néstor Humberto Martínez kolumbiai főügyész elmondta, hogy a robbantással kapcsolatban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat.
A gyanúsítottat hajnal előtt fogták el, katonai egyenruhákat és a lázadó fegyveresek kézikönyvét foglalták le. A pénteki nap folyamán vádat emelnek ellene terrorizmus és emberölés miatt – mondta a főügyész.
Iván Duque kolumbiai elnök a merénylet miatt elhalasztotta egy vidéki utazását, és visszaindult Bogotába. A merényletet elítélve kijelentette, hogy „Kolumbia szomorú, de nem hajlik meg az erőszak előtt”. Később bejelentette, hogy megszigorítják a határellenőrzéseket és fokozzák a biztonsági intézkedéseket a városokba vezető főútvonalakon. A kolumbiai elnök három napos gyászt rendelt el.
Az ELN-nek nagyjából 2000 harcosa lehet. A szervezetet az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon. Ez Kolumbia utolsó létező gerillahadserege, miután Juan Manuel Santos volt elnök két évvel ezelőtt sikeres békemegállapodást hozott tető alá a jóval nagyobb Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű szervezettel. Az ELN-nel azonban megszakították a béketárgyalásokat, miután a baloldali gerillák ismételten merényleteket hajtottak végre és túszokat szedtek.
A gerillacsoport vezetése nem nyilatkozott a robbantás ügyében.
Ez volt a legsúlyosabb támadás Kolumbiában 2003 óta.