Az Egyesült Államok addig nem hagyja el Szíriát, amíg garanciákat nem kap Törökországtól arra nézve, hogy nem esik bántódása a kurd harcosoknak, jelentette ki John Bolton. Az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója elmondta: nincs meghatározott időrendje csapataik kivonulásának, de Washington nem érdekelt abban, hogy hosszú távon az országban állomásozzanak.
A kurd alakulatok az Egyesült Államok szövetségesei voltak a háborúban, ahogy Törökország NATO-tagállamként szintén Washington oldalán harcol, miközben Ankara folyamatos háborúban áll a kurdokkal. Törökország a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű gerillaszervezetet terrorcsoportnak tartja; azt a közösséget, amely amerikai támogatást élvez, és amely feltehetően szoros kapcsolatban áll a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjaival. A szíriai kormányellenes csoportok legnagyobb ernyőszervezete, a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) szintén folyamatos amerikai támogatást élvezett, s ugyancsak megkapta a törökök segítségét, ám a gerillaegységek összekülönböztek, így ma az FSA és az YPG egymással szemben harcol.
John Bolton várhatóan ma érkezik Törökországba, hogy egyeztessen Recep Tayyip Erdogan török elnökkel az amerikai követelésekről. Vele együtt közel-keleti körútra indul Mike Pompeo is, a nyolcnapos körúton az amerikai külügyminiszter Jordániába, Egyiptomba, Bahreinbe, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Szaúd-Arábiába, Kuvaitba és Ománba látogat. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő az MTI szerint elmondta: Pompeo Kairóban részletes beszédben vázolja majd fel a Trump-kormányzat közel-keleti politikáját. A beszéd egyik lényeges eleme az lesz, hogy Washington nem vonul ki a Közel-Keletről. A látogatás egyik célkitűzése a Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíró meggyilkolásával kapcsolatos amerikai álláspont és a szíriai kivonulás bejelentése miatt egyes országokkal esetleg megromlott kapcsolatok javítása.
John Bolton Törökországban többek között tárgyalhat azon ajánlatról, amelyet a média szerint a hét közepén tárgyaltak meg amerikai tisztviselők a törökökkel. Washington azt szeretné, ha Ankara nem vásárolná meg az orosz Sz–400-as rakétavédelmi rendszert, cserébe megkapnák az amerikai Patriot rakétákat 3,5 milliárd dollárért. A törökök korábban nagyon szerették volna megszerezni a Patriot-rendszert, ám az amerikaiak nem kívánták eladni, így 2017-ben Ankara megállapodott Moszkvával az Sz–400-as rendszerről. Az amerikaiak ezen felháborodtak, mondván: az orosz technológia felhasználása egy NATO-tagállam esetében az egész közösséget veszélyezteti.
A tervek szerint az oroszok októberben elkezdik telepíteni a rendszert. Erdogan közölte, Törökország nem szorul rá senki engedélyére, hogy az ország biztonságát szavatolja. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a rakétavédelmi rendszer és az F–35-ös vadászgépek beszerzése és működtetése között nincs összefüggés, képesek a két rendszert egymástól függetlenül kezelni. Az amerikaiak viszont ezt nem tartják feltétlenül igaznak, s vissza is tartották az előre lekötött száz vadászgép átadását. India is hasonlóképp járt. Újdelhi megállapodott Oroszországgal az Sz–400-as rendszer telepítéséről, 5,4 milliárd dollár értékben.
Ezt az amerikaiak barátságtalan lépésnek tekintették, és szankciókkal fenyegettek.