„Ezek a területek nem Izrael részei, jövendő sorsukat tárgyalásos úton kell rendezni. Ezt azonban a jelenlegi szíriai helyzet nem teszi lehetővé” – mondta John Kirby, hozzátéve, az amerikai álláspont semmit sem változott, s azt mind a demokraták, mind a republikánusok osztják. Az Egyesült Államok elnökválasztási kampánya során az Izraellel való példálózás nagyon jellemző, most Ted Cruz republikánus elnökjelölt-aspiráns hangoztatta, hogy a Golán-fennsík igenis Izrael része. „Veszélyt jelent, hogy a nemzetközi közösség arra próbálja rávenni Izraelt, hagyja el a Golán-fennsíkot a kaotikus Szíria javára.”
A Golán-fennsíkot Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától, később annektálta, és elsősorban azért nem adja vissza, mert feltételezése szerint akkor a szíriai csapatoktól nem tudná megvédeni Észak-Izraelt. „A nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának egyik alapvető kitétele, hogy egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy egy másik állam részét csak így elfoglalja és annektálja” – dohogott Martin Schaefer, a német külügyminisztérium szóvivője.
A Golán-fennsík visszaadását egyetlen politikus sem gondolja jelenleg komolyan, de a vita ahhoz vezetett, hogy nyilvánvalóvá vált az egyértelmű nézetkülönbség az amerikaiak és Izrael között. Joe Biden amerikai alelnök szerint általános kiábrándultságot érez az izraeli kormánnyal szemben, és úgy érzi, Netanjahu rossz irányba vezeti országát. A beszédet az alternatív amerikai izraeli lobbicsoport, a J Street gyűlésén tartotta, egyben elismerte a béketörekvések kudarcát, legalábbis az Obama-kormányzat hátralevő idejében. Úgy vélte, az Egyesült Államok feladata garantálni Izrael biztonságát, egyben „olyan erős nyomást gyakorolni rájuk, amilyen erőset csak lehet”, hogy a kétállami megoldás felé haladjanak, „néha az izraeli kormányzattal szemben érzett általános kiábrándultságunk közepette”. Biden márciusban járt a Szentföldön, ahonnan úgy tért haza, hogy minden békereménnyel felhagyott, szerinte ugyanis hiányzik a politikai akarat mind az izraeliekből, mind a palesztinokból.
Fontos megemlíteni, hogy a J Street egyáltalán nem pártatlan, hanem határozottan ellenzi mind a Netanjahu-kormányt, mind a legfőbb amerikai izraeli lobbicsoport, az Amerikai Izraeli Közügyek Bizottságának (AIPAC) tevékenységét. A baloldal felé hajló
J Street New Yorkban működik, ahol tegnap tartották mindkét amerikai párt előválasztását.
