Bírósági üggyé fajult, és parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozik Bécsben az osztrák alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal (BVT) irodáiban február végén történt razziával. A szociáldemokraták által vezetett ellenzék tudni akarja, hogy az osztrák kormánykoalíció kisebbik tagja, a belügyminisztériumot is irányító radikális jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) milyen információkhoz akart hozzáférni, a razziát végrehajtó rendőrök ugyanis dossziékat vittek magukkal, merevlemezeket foglaltak le.
A hivatalos magyarázat szerint erre többek között azért volt szükség, mert a nemzetbiztonsági szolgálat egyes magas rangú vezetői Ausztriában előállított, hamis észak-koreai útleveleket adtak át a dél-koreai társintézménynek. A leváltott vezetők szerint az ilyesmi rutineljárás.
Az ellenzék pedig azt veti a Szabadságpárt szemére, hogy az akcióval saját embereit akarta a megfelelő pozíciókba helyezni, hogy felügyelni tudják a párt számára kínos aktákat. Ilyenek lehetnek azok az iratok, amelyek az FPÖ-nek a szélsőjobboldali csoportokkal, illetve a Vlagyimir Putyin orosz elnök Egységes Oroszország nevű pártjával ápolt kapcsolataival foglalkoznak.
Fotó: REUTERS/Heinz-Peter Bader
Az üggyel néhány nappal ezelőtt a The Washington Post amerikai napilap is foglalkozott, amely úgy értesült, hogy az események tükrében a nyugati titkosszolgálatok már nem bíznak meg osztrák kollégáikban. „Korábban szoros és jó kapcsolatokat ápoltunk egymással, de a razziák óta nem osztunk meg velük szigorúan titkos információkat. Tartunk attól, hogy rossz kezekbe kerülnek” – nyilatkozta név nélkül egy magas rangú európai titkosszolgálati tiszt.
A német szövetségi hírszerző szolgálat egykori vezetője, August Hanning is arra figyelmeztetett tegnap, hogy „egy olyan szolgálat esetében, amely érzékeny titkokat, információkat és forrásokat sem tud megvédeni, óvatosan kell eljárni”. A sajtóértesülésekre azonban a BVT igazgatója, Peter Gridling (képünkön) úgy reagált, nem érzékelték az együttműködés hiányát a nyugati országok részéről.
A The Washington Post emlékeztet arra, hogy Szergej Szkripal egykori kettős orosz ügynök angliai megmérgezése után számos EU-tagállam utasított ki orosz diplomatákat, ám Ausztria a kevés kivétel között volt. Nemrég pedig Karin Kneissl, az FPÖ által jelölt külügyminiszter múlt szombati esküvőjének maga Vlagyimir Putyin volt a díszvendége.
A lap megjegyzi: a BVT egyik legfontosabb feladata éppenséggel a belpolitikába történő orosz beavatkozás megakadályozása, illetve a radikális csoportok, így az iszlamisták és a szélsőjobboldaliak figyelemmel követése.
