– Rendkívül kényes ma Argentína helyzete. A kormánynak sikerült túlélnie egy pánikot a központi bank tartalékai segítségével, de ez így is több milliárd dollárba került, és az argentin valuta árfolyama 20 százalékkal csökkent a dollárral szemben – nyilatkozta lapunknak Martín Trombetta argentin közgazdász, a Nemzeti Tudományos és Műszaki Kutatási Tanács szakértője.
Argentína egy évvel ezelőtt még a befektetők kedvencének számított, meglehetősen nagy volt az optimizmus az országgal kapcsolatban a nemzetközi piacokon. Néhány héttel ezelőtt azonban zuhanni kezdett a peso, amely évekig túlértékelt volt a dollárral szemben. Márciusra az egy évre visszatekintő infláció 25,4 százalékot tett ki, miközben gyorsult az ütem. A központi bank 40 százalékra emelte a kamatot, a vezetés végül a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult segítségért, hogy fedezni tudja lejáró hiteleit.
A válsággal kapcsolatban megoszlanak a vélemények: a nemzetközi elemzők az elhibázott baloldali gazdaságpolitikát okolják, amely valutakorlátozásokkal fékezte a tőkekiáramlást közel 12 évig. A baloldali kormányzás után 2015-ben Mauricio Macri jobbközép kormánya került hatalomra, amely feloldotta a korlátozásokat, és áttért az árfolyam-lebegtetésre. A baloldal szerint a piaci nyitás politikájával és a külföldi tőke beengedésével borítékolható volt a gazdaság összeomlása, ám az olajáresés sem segítette az argentinokat.
Az biztos, hogy az elnök számára most kellemetlen lehet, hogy – egy évvel a választások előtt – kénytelen volt az IMF-hez fordulni. A valutaalap imázsa ugyanis nem éppen pozitív az argentinok körében: a 2001 végi pénzügyi válságért a társadalom nagy része az IMF gazdaságpolitikáját okolja, és most komoly tüntetéseket szerveztek a tárgyalások napjain.
– A tőkeinjekció ideiglenesen megoldhatja a helyzetet, de nagy árat kell érte fizetni, hiszen középtávon fájdalmas lehet a gazdaságnak – fogalmazott Martín Trombetta, utalva arra, hogy a valutaalap kemény megszorításokat kérhet a pénzügyi támogatásért cserébe, miközben romolhat Argentína alkupozíciója is.
– Csak idő kérdése, hogy mikor fogy ki ez a tartalék is, nemzetközi segítségre pedig már nem lehet számítani. Az argentin kormány most versenyt fut az idővel – emelte ki.
– A gyengülő politikai tőke és az elmúlt közel száz év gyakori gazdasági válságai arra kényszerítenek, hogy szkepticizmussal kövessük a fejleményeket – tette hozzá.
A kérdés az, hogy Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságának válsága egyedi eset-e vagy a nemzetközi gazdasági folyamatok egy aggasztó tünete. Az utóbbi években megnőtt a feltörekvő piacok jelentősége, a befektetők bizakodóan pumpálták a pénzt Brazília, Mexikó, India, Kína és Indonézia gazdaságába, jelezte a Nemzetközi Pénzügyi Intézet banki lobbicsoport a tavalyi adatokra hivatkozva.
A világgazdasági helyzet azonban fordulatot vett, Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikájának kiszámíthatatlansága, az amerikaiak és a kínaiak között jelentkező kereskedelmi feszültség, illetve az amerikai kamatemelések véget vethetnek a pozitív folyamatnak.
Az utóbbi hónapokban eladási hullám indult, a befektetők elkezdték kivonni tőkéjüket a feltörekvő piacokról. Az argentinok célja most, hogy mindennek ellenére – az IMF segítségével – biztonságot ígérjenek. Ezt nehéz lesz megoldani, amikor a befektetők éppen azon dolgoznak, hogy megszabaduljanak a pesóiktól.