Az európai kisebbségek vezetői egyre inkább elhatárolódnak a katalán szakadároktól. Luis Durnwalder, Dél-Tirol volt miniszterelnöke hétfőn Bécsben úgy vélekedett, hogy a katalánoknak jobb lett volna a türelemre és a tárgyalásokra építeni a madridi vezetéssel.
Hangsúlyozta: „Nekünk is kellett 50 év, míg eljutottunk oda, ahol most vagyunk” – mondta az osztrák politikus Dél-Tirol évtizedekig tartó autonómiatörekvéseire utalva. Hozzátette: sikerült egészen jó autonómiát elérniük, s a katalánok is elérhették volna ezt, ha nem viszik kenyértörésre az ügyet a madridi kormánnyal. Rámutatott, hogy Katalónia ráadásul nemzetközi szinten elszigetelődött, ellentétben Dél-Tirollal, amelynek autonómiája nemzetközi egyezményen nyugszik.
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke pedig úgy fogalmazott: Katalónia tevékenysége „nem éppen segítő jellegű” az európai népcsoportok törekvései szempontjából, hogy több joghoz jussanak uniós szinten. Mint mondta, a függetlenségi törekvéseknél vészlámpák kapcsolnak be az EU-tagállamoknál. Kiemelte, hogy az államokon belül igyekeznek jó megoldásokat találni a nemzetiségek számára.
Vincze Loránt hozzáfűzte: a katalán szakadárok nem is csatlakoztak a FUEN-hez, mivel nem kisebbségként tekintenek magukra, hanem nemzetként.
Durnwalder és Loránt Bécsben kampányolt a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására indított aláírásgyűjtés mellett. Az egyes kisebbségi jogok EU-s kodifikálását célzó Minority SafePack polgári kezdeményezés keretében 2018 március végéig több mint egymillió aláírást kell összegyűjteni az EU legalább hét tagországában.
Az Európai Parlament jelentése szerint az Európai Unió 512 millió lakosából mintegy 50 millió kisebbségi vagy regionális nyelvet beszél.
Az MPP szerint a függetlenség kinyilvánítása az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői szerint a katalán függetlenségi nyilatkozat a románok által lakott területek Magyarországtól való elszakadását egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozathoz hasonlít.
Erről Salamon Zoltán a párt ügyvezető elnöke, és Kulcsár Terza József parlamenti képviselő, az MPP háromszéki szervezetének elnöke beszélt egy hétfői sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Kijelentéseiket a Maszol.ro portál idézte.
Salamon Zoltán kijelentette: van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, de nem ott, ahol ezt Bukarestben látják.
„Bukarest elítéli a katalán függetlenségi nyilatkozatot, miközben a románok 1918-ban, Gyulafehérváron hasonló egyoldalú nyilatkozat révén szakították el Erdélyt Magyarországtól és csatolták Romániához” – idézte a politikust a portál.
Az MPP Hargita megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikus szerint Európa általában támogatja az autonómiát, amelyből több is van a területén, és nem támogatja az elszakadást. „Nem tervezünk területi revíziót, hanem országhatáron belüli területi autonómiát szeretnénk” – egyértelműsítette Salamon Zoltán, aki szerint „az autonómia legitim és biztonságpolitikai stabilitást eredményez, az elszakadás pedig illegitim és biztonságpolitikai instabilitást okoz”.
Kulcsár Terza József hozzátette: a román hatalom és a bukaresti média szándékosan félrevezeti a közvéleményt, és összemossa a katalán függetlenedési szándékot Székelyföld területi autonómiájának követelésével, holott nyilvánvalóan két különböző fogalomról van szó.
Kulcsár Terza József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által vasárnap este szervezett őrtűzgyújtás akcióra is kitért. Szerinte a rossz idő ellenére összegyűltek annyian, hogy fel tudják mutatni az autonómia iránti igényt, és lélekben sokan velük voltak.
A polgári párti politikus méltányolta az egyházi méltóságok támogatását, akik a különböző helyszíneken imát mondtak Székelyföld autonómiájáért.