A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben hangsúlyozták, hogy „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.
A bizottságnak a bíróságok működéséről szóló három új törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt már elfogadott a varsói törvényhozás, és egyet már az elnök is aláírt, illetve a legfelsőbb bíróságra vonatkozó azon törvénytervezettel, amelyet nemrég a lengyel szejm (alsóház) elé terjesztettek.
Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak. Mint írták: újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. (A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.)
Az uniós jog végrehajtása felett őrködő testület arról számolt be, hogy a biztosok kollégiumának jövő heti ülésén újból megvitatják a kérdést.
„Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani” – jelentette ki sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. „Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást” – mondta.
Hozzátette: „a legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához”. Az államfői aláírásra váró egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház lépviselői választanák meg.
A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezet egyebek mellett felmentené a törvényszék mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól.
Timmermans: a magyar és a lengyel helyzet nem összehasonlítható
A jogállamiságot érintően a jelen pillanatban nem összevethető a lengyelországi és a magyarországi helyzet, ugyanis Magyarországon nincs szó az igazságügyi rendszer reformjáról – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán Brüsszelben.
Timmermans az igazságügyet érintő lengyel törvényjavaslatokkal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jogállamiság kérdését tekintve a lengyel és a magyar helyzet eltér, ugyanis Magyarországon nem kívánják az igazságügyi miniszter befolyása alá vonni a bírói testület munkáját, azaz nem kérdőjelezik meg a hatalmi ágak szétválasztását.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy „vannak problémák Magyarországgal”, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban. Hozzátette, ha Lengyelország az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) és a legfelsőbb bíróságra (SN) vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja, azzal az igazságszolgáltatást politikai befolyás alá helyezi. Lengyelországban tehát a jogállamiság elleni támadás jellegénél fogva eltérő a magyar problémákhoz képest – tette hozzá a bizottsági alelnök.