A római nyilatkozat elfogadásának közeledtével az utóbbi napokban megszaporodtak azok a politikai állásfoglalások, amelyek két- vagy többsebességes formában képzelik el az Európai Unió jövőjét. A luxemburgi külügyminiszter és Lengyelország erős embere szerint is ez előrevetítené azt, hogy az EU eddig ismert formájában megszűnhet közösségként működni. „Mindent meg kell tenni, hogy ne jussunk el odáig” – vélekedett a szocialista Jean Asselborn a BruxInfónak.
Bár a két- vagy többsebességű Európai Unió már jó ideje realitás (elég csak az euróra, Schengenre vagy az európai szabadalomra gondolni), befolyásos baloldali nyugat-európai politikusok mostanában mintha másféle kétsebességes unió lehetőségéről értekeznének.
Az elmúlt napokban többek között Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande, szocialista francia államfő, Louis Michel liberális belga miniszterelnök, az EU-kanadai szabadkereskedelmi megállapodást majdnem megfúró vallon kormányfő és mások is a Római Szerződés 60 évvel ezelőtti aláírásának közelgő évfordulójával összefüggésben hozták szóba a kétsebességes EU koncepcióját.
A német kancellár és francia kollégája arra utalt, hogy az elképzelés is helyet kaphat abban a nyilatkozatban, amit március 25-én Rómában fogadnak majd el a 60 éves évfordulón a tagállamok vezetői. „Lehet-e többsebesség? Igen. Ennek deklarálása az egyik lehetséges eredmény lehet Rómában. Európa egysége fontos, de az EU nem önkiszolgáló étterem. Európát az együttműködésre találták ki. Erre emlékeztetni kell Rómában” – fogalmazott a február 3-i máltai EU-csúcsot követően Francois Hollande.
„Az elmúlt évek történéseiből bizonyossággá vált számunkra, hogy lesz egy Európai Unió különböző sebességekkel, és nem mindenki fog mindig az integráció minden egyes lépésében részt venni. Úgy gondolom, hogy ez a római nyilatkozatba is bekerülhet” – jelentette ki a német kancellár a máltai csúcs után.
Louis Michel, belga miniszterelnök is hasonló gondolatokat fogalmazott meg, érezhetően fogyó türelemmel viszonyulva azokhoz a tagállamokhoz, amelyek szerinte kevés érdeklődést mutatnak az integráció előrevitele iránt. Utalva ezzel azokra az államokra, amelyek szerint inkább korlátozni kellene Brüsszel hatalmát, ugyanis az sokszor nem veszi figyelembe a nemzeti szempontokat.
Paul Magnette, a belgiumi vallon régió szocialista miniszterelnöke pedig egyenesen síkra szállt Lengyel- és Magyarország, Bulgária és Románia EU-ból való kilépése mellett.
A témáról bővebben a hirado.hu oldalon lehet olvasni.