Az EU egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, a nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat az EU-integráció mellett – jelentették ki az uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői tegnap Szófiában.
– Nincs más jövő a Nyugat-Balkán előtt, mint az EU, nincs alternatíva, nincs B terv – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: fel kellene gyorsítani az integráció folyamatát, a térség történelmi feszültségeit az európai és euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani.
De az újabb megerősítés nem jelent biankó csekket az EU-belépőre. Egyelőre a hangsúly inkább az utak, az energiavezetékek és a kommunikációs hálózatok fejlesztésén van, hogy jobban összekössék ezeket az országokat az unióval. Attól tartanak Brüsszelben, hogy máskülönben Kína és Oroszország erősíti balkáni befektetéseit, írta a Der Spiegel hírmagazin. Karin Kneissl osztrák külügyminiszter a Die Weltnek azt mondta: az EU az elmúlt években elhanyagolta Délkelet-Európát, míg mások, így Oroszország, Kína, Törökország és az öbölállamok kihasználták ezt. A térséget tovább terheli a Szerbiától elszakadt Koszovó, valamint a hosszú évek óta megoldatlan macedón névvita kérdése is.
– Megszállottja vagyok Koszovónak. Ennek a problémának a megoldása nélkül semmi sem lesz fenntartható, amit eddig elértem. Az első válság maga alá temet bennünket – mondta Alekszandar Vucsics szerb elnök a Financial Timesnak.
– Létezik olyan megoldás a macedón–görög névvitára, amely mindkét fél számára elfogadható – vélte csütörtökön Zoran Zaev macedón miniszterelnök, aki görög kollégájával, Alexisz Ciprasszal tárgyalt erről. De Ciprasz nem nyilatkozott ennyire optimistán.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt bővítési biztosa a Südwestrundfunk médiatársaságnak tegnap azt mondta: népszerűtlen az EU-ban a nyugat-balkáni bővítés, és valószínűtlen, hogy a térségből a belátható időben újabb országok csatlakoznának.
– Ha egy kormányfő el akarja veszíteni a választást, elég hajtogatnia, hogy fel akarja venni a balkáni országokat – mondta. Verheugen szerint márpedig a Jugoszlávia széthullása révén lezajlott délszláv háború megmutatta: a térséget nem szabad magára hagyni, különben nem lesz béke Európában. Verheugen Montenegró esetében elképzelni sem tudja, mire alapozza Brüsszel a csatlakozás 2025-ös időpontját, a többi államot tekintve pedig szerinte még körülbelüli dátumot sem lehet megjelölni. Tegnap Angela Merkel német kancellár is úgy fogalmazott: nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni.
Ördögh Tibor, a délszláv politika szakértője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója lapunknak azt mondta: a 2025-ös csatlakozás egyelőre reális dátumnak tűnik, amennyiben a tagjelöltek elszántak, és felgyorsítják a jogharmonizációt. Ehhez 2023-ban le kellene zárni a tárgyalásokat.
– Az EU-nak is hitelességi kérdés, hogy ne odázza el a bővítést, ezzel is elejét véve, hogy a Nyugat-Balkán országai más hatalmak felé forduljanak – mondta a szakértő, aki a macedón névvita és a koszovói kérdés közül az utóbbit tartja fajsúlyosabbnak.
– Szerbia jószomszédi viszonyának megítélése paradox módon Koszovón is múlik – fogalmazott.