Donald Trump megszólalása jelezte, hogy az Egyesült Államok is komolyan veszi a furcsa sztorit, s magyarázatot vár. Az újságíró – aki korábban a szaúdi királyi házhoz közel állt, majd Mohammed bin Szalman herceg megjelenése után kritikával illette az ország irányítását – személyes ügyeit akarta intézni hazája isztambuli főkonzulátusán. A biztonsági kamerák felvételein látható, hogy belépett az épületbe, arról viszont nincs bizonyíték, hogy eltávozott.
Az október 2-i látogatás óta Dzsamal Hasogdzsit senki nem látta. A szaúdiak széttárják karjukat, s médiahadjáratot látnak az ügy hátterében, amelynek a célja az ország befeketítése. Hasogdzsi tavaly óta az Egyesült Államokban élt, s a Washington Post című lapba írt – elsősorban hazáját ostorozó – cikkeket.
A nemzetközi sajtót figyelve látható, hogy a katari al-Dzsazíra hatalmas terjedelemben foglalkoznak az üggyel, a szaúdi honlapok pedig azt állítják, az egész helyzetért épp a jó barátból első számú közellenséggé változott katariak a felelősek. Az ügy fontos szereplője lehet az újságíró menyasszonya, Hatice Cengiz, aki a főkonzulátus előtt várta Hasogdzsi visszatérését.
A Saudi Gazette című lap szerint az újságíró családja soha nem hallott a nőről, aki Twitter-fiókja szerint politikai aktivista, támogatja a szaúdi kormánnyal kritikus erőket, a Muszlim Testvériség nevű radikális mozgalmat, s kapcsolatban áll a katariakkal, valamint a török kormánypárttal. Ugyanez a lap úgy véli, az ügy egyik kulcsfigurája lehet az al-Dzsazíra munkatársa, Dzsamal Elsajjal, aki szintén a Muszlim Testvériséghez köthető személy, testvére pedig a katariak által támogatott, az iszlamista szervezet által Londonból és Dohából irányított al-Arabi al-Dzsadíd nevű honlap főszerkesztője.
Egy nappal korábban az amerikai szenátusban írtak alá egy kérvényt, azt követelve, hogy vizsgálják ki az újságíró eltűnésének ügyét. A levelet a szenátus külügyi bizottságának republikánus és demokrata párti tagjai írták: Bob Corker, a bizottság republikánus elnöke és Bob Menendez, a rangidős demokrata párti szenátor, valamint további húsz politikus.
Amerikai sajtójelentések szerint a levél megszületése előtt a szenátoroknak lehetőségük volt arra, hogy elolvassák azt a kétoldalas titkosszolgálati dokumentumot, amely Dzsamal Hasogdzsi ügyéről készült. Bob Corker szenátor újságíróknak csak annyit mondott: a nagyon rövid és nagyon összefogott jelentés arra ösztökél, hogy Szaúd-Arábiára összpontosuljon a figyelem.
A köztéri kamerák által rögzített felvételeken főként annak a 15 szaúdi állampolgárnak a mozgása látható Isztambulon belül, akik ugyanazon a napon érkeztek két külön repülőgéppel a török nagyvárosba és hagyták is el az országot, amikor Hasogdzsinak nyoma veszett.
Hosszein Aszkari, aki korábban a szaúdi pénzügyminiszter tanácsadója volt, a Tehran Times című iráni lapnak nyilatkozva azt mondta: minden lehetséges, de neki nem tiszta, miért is lenne szükség 15 ember beutaztatására ahhoz, hogy megöljenek valakit a főkonzulátuson.
Azt is hozzátette, az amerikai kormányzat tökéletes összhangban dolgozik Mohammed bin Szalman herceggel, ahogy a törökök is így tesznek, ezért egyik részről sem várható valódi vizsgálat. A Sabah című török lap úgy tudja, a 15 fős alakulat a szaúdi titkosszolgálatnak dolgozott, aznap érkeztek meg Rijádból, s este haza is utaztak. A török hatóságok azt mondták, gyanújuk szerint az újságírót megölték az épületben.
Légicsapások
A civilek elleni légicsapások azonnali befejezését sürgette az ENSZ gyermekjogi bizottságának tegnap kiadott jegyzéke a Szaúd-Arábia vezette arab koalíciót, és felszólította Rijádot, hogy indítson vizsgálatot azok ellen, akik felelősek a légicsapások során életüket vesztett gyerekek haláláért. A tizennyolc független szakértő által összeállított jegyzék szerint a jemeni gyerekek élete továbbra is veszélyben van: 2015 márciusa óta csaknem 1248-an haltak meg, közel ugyanennyi sebesült meg a légicsapások következtében, beleértve az északnyugat-jemeni Szaada tartomány Dahjan nevű városában idén augusztusban végrehajtott támadást is, amelyben egy gyerekeket szállító autóbuszt találtak el, és több tucat gyerek vesztette életét – áll a jegyzékben. A szakértők továbbá kétségeiket fejezték ki a Szaúd-Arábia vezette koalíció által 2016-ban összeállított, a háborús bűncselekményeket vizsgálni hivatott bizottság munkája kapcsán is. „Nem akadt olyan eset, beleértve a gyermekáldozattal járókat, illetve azokat, amelyekben gyermekkatonákról számoltak be, ahol a bizottság vizsgálatai végül bűnvádi eljáráshoz vagy bármilyen más konkrét retorziókhoz vezettek volna” – fogalmaztak. Felszólították a koalíciót a térség légi és tengeri blokádjának beszüntetésére is, amivel jemeniek millióit fosztják meg az élelmiszer- és egyéb segélyektől, elsősorban a vörös-tengeri kikötőváros, Hodeida zárlata miatt. (MTI)