Az RMDSZ prioritási közé került ebben az ülésszakban a vadászati törvénynek a – nagyvadak „kordában tartását” szolgáló – módosítása, a lemaradt régiók felzárkóztatását szolgáló törvénytervezet, a gyermekvállalást ösztönző és a családorvosi szolgáltatás javítását célzó jogszabály elfogadása is.
A frakcióvezető elismerte: az RMDSZ sok esetben védekezni kényszerül: nemcsak saját törvénykezdeményezéseihez kell a maga hétszázalékos parlamenti súlya mellé további több mint 43 százaléknyi támogatást szereznie, politikai befolyását sokszor a magyarság meglévő jogainak korlátozását célzó – kormányzati vagy ellenzéki – kezdeményezések kivédésére kell fordítania.
A prioritási listára most például annak a kormányrendeletnek az utólagos parlamenti módosítása is felkerült, amely előírja, hogy a kisebbségek nyelvén oktató elemi iskolákban is szakképzett román nyelv és irodalom tanároknak kell tanítaniuk a román nyelvet.
Az RMDSZ – a 2016-os parlamenti választások után kötött parlamenti együttműködési megállapodás értelmében – a szociálliberális PSD-ALDE kormánykoalíció pártjait is tájékoztatta arról, milyen törvénytervezeteknél szeretne előrelépést az őszi ülésszakban. Korodi Attila szerint „jelen pillanatban az együttműködés még létezik”, ám folytatása az RMDSZ részéről azon múlik, hogy a koalíció hajlandó-e támogatni az RMDSZ prioritásait is.
A frakcióvezető elmondta: az RMDSZ-nek számos kifogása van a kormány tevékenységével szemben.
A koalíció nem várhatja el az RMDSZ-től, hogy olyan kormányzati kezdeményezéseket is megszavazzon, amelyekkel nem ért egyet – szögezte le a politikus.
Az MTI felvetésére Korodi Attila kitért a kormánypártok által szorgalmazott, de az ellenzék által bírált igazságügyi törvénycsomagra is. Elmondta: az RMDSZ támogatja az alkotmánysértőnek bizonyult előírások módosítását, de azokét nem, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetnék.
Arra a kérdésre, hogy miként próbálja meggyőzni az RMDSZ a korrupcióellenes mozgalmakkal szimpatizáló választóit arról, hogy a szövetség „nem a PSD uszálya”, a frakcióvezető elmondta, szerinte az a tisztességes eljárás, hogy az RMDSZ elvi alapon közelít a kérdéshez, minden olyan esetben, amikor nem ért egyet a kormányoldallal, ellene szavaz, és ennek okait megpróbálja közérthetően elmagyarázni.
Megjegyezte: az ellenzék sem kínál alternatívát. Az RMDSZ elvégzett egy elemzést arról, hogyan viszonyulnak a jobbközép pártok – a törvénytervezetek és nyilatkozatok szintjén – az erdélyi magyarsághoz és megállapította, hogy „nagyon siralmas” a kép. „Nagyon nehéz ebben a helyzetben építkezni az ellenzék felé” – vonta le a következtetést a frakcióvezető, aki szerint ennek az sem kedvez, hogy az ellenzéki pártok versengenek egymással, „eszük ágában sincs” összefogni.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa annak az autonómia-tervezetnek, amelyet még a 2014-es elnökválasztás előtt dolgozott ki az RMDSZ, Korodi Attila azt mondta: egy ilyen törvényt akkor érdemes a parlament elé terjeszteni, ha arra van egy „látható pozitív hozzáállás is a többség részéről”, de a centenárium évében erre szerinte nincs lehetőség.
„Egy biztos: bármikor alkalommal van arra, hogy a parlamentben az autonómia ügyéről felszólaljunk, azt megtesszük, mert ez kötelességünk és küldetésünk is. Viszont bevinni egy olyan autonómia törvénytervezetet, amely ténylegesen válaszokat tud adni egy meddő vitában, és lejáratni, azt nem látjuk racionálisnak a centenárium évében” – mondta az MTI-nek az RMDSZ frakcióvezetője.