A fegyverlobbi éppen ezért mindig is szerves része volt az amerikai nagypolitikának: Barack Obama 2013-ban legnagyobb kudarcának nevezte, hogy képtelen volt a fegyvertartás feltételeinek szigorítására, de a volt elnöknek nem sok esélye volt a törvényjavaslatait folyamatosan leszavazó kongresszus ellen, amelyben nemcsak az ellenzéki republikánusok, de saját demokrata párttársai is ellene fordultak, mivel rettegtek a Nemzeti Fegyverszövetségtől (NRA).
Obama végül – amikor már biztosan tudta, hogy nem indul újra az elnökségért – elnöki rendeletben, azaz a kongresszust megkerülve vezetett be néhány mérsékelt, de a fegyverviselésre vonatkozó amerikai hisztériát tekintve mégis fontos változtatást arra vonatkozóan, ki és hogyan vehet magának fegyvert.
Donald Trump jelenlegi elnök ugyanakkor egészen másképp közelít a kérdéshez, sőt: a konzervatív Ronald Reagan óta ő az első amerikai elnök, aki beszédet mondott a fegyverszövetség előtt, és ígéretet tett, hogy véget vet annak a fegyverviselési jog „elleni nyolcéves hadjáratnak”, amit a demokraták műveltek, hiszen a több fegyver több biztonságot jelent, nem véletlenül biztosítja a fegyvertartás jogát az Egyesült Államok alkotmánya.
Donald Trump hivatalba lépése óta a hétfői Las Vegas-i zenei fesztiválon történt lövöldözés volt az első ámokfutás, amely ugyanakkor minden idők legtöbb halálos áldozatát és sebesültjét követelte az Egyesült Államokban. A legutóbbi, tömeges áldozatokkal járó vérengzés a floridai Orlandóban történt tavaly június 12-én, amikor a világ legnagyobb biztonsági cégének számító G4S-nél biztonsági őrként dolgozó Omar Mateen legálisan birtokolt fegyverével 49 emberrel végzett és 53-at megsebesített a város egyik kedvelt melegbárjában.
A magát iszlám harcosnak nevező merénylőt a rendőrök lelőtték. Ezt megelőzően a kaliforniai San Bernardinóban egy szociális központban 14 emberrel végzett egy házaspár, akik ugyan elmenekültek a helyszínről, de néhány órával később agyonlőtte őket a rendőrség. Az Egyesült Államokban nem ritkák az oktatási intézményekben történt vérengzések sem. Ezek közül a legemlékezetesebb a 2007. április 16-án a Virginiai Műszaki Egyetemen történt mészárlás, amely során egy diák 32 embert ölt meg. Ez a legsúlyosabb mészárlás, amely amerikai iskolában történt.