„Mély szomorúságot okozott, hogy az Amnesty a befolyásos szexkereskedő bárók oldalára állt, akik kizsákmányolják a gyengéket és szegényeket, s becsukta a fülét a túlélők szavai előtt. Figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot és nem vette figyelembe a bizonyítékokat, amelyeket azok az országok mutatnak, ahol engedélyezik a bordélyházak működését, a kerítést és a szex árusítását” – áll Esohe Aghatise, az Egyenlőséget Most! nevű szervezet képviselőjének rendkívül elítélő nyilatkozatában.
Catherine Murphy, az AI tanácsadója azonban azzal védekezett, hogy a társaság álláspontját eltorzították a hírekben, félremagyarázták, és céljuk nem a nők kiszolgáltatásának erősítése, épp ellenkezőleg. „Az egyeztetések azt célozzák, hogy a kölcsönös beleegyezésen és akaraton alapuló szexuális szolgáltatások ne legyenek büntethetőek”. Az AI szerint a szexuális szolgáltatás nyújtása emberi jog, azt nem szabadna büntetni, ellenzői szerint viszont ezzel roppant könnyű visszaélni. Az AI európai helyettes vezetője, Gauri Van Gulik szerint a prostitúció nem emberi jog, de a prostituáltaknak vannak emberi jogaik, így joguk van a biztonsághoz, az egészségügyi ellátáshoz, az emberkereskedelemtől való védelemhez, a kizsákmányolás távol tartásához.
A beszédes nevű, a Nők Kereskedelme Elleni Koalíció viszont úgy látja, hiába a kétéves kutatómunka, amelyet állítólag az AI azzal töltött, hogy kidolgozza álláspontját. A szervezet döntése csak azt eredményezi, hogy a nőket még nagyobb számban fogják adni-venni, visszaélnek hátrányos helyzetükkel, állítják. Az amerikai társaság szerint az AI üzletembereket csinál a kerítőkből, ugyanakkor azt helyes álláspontnak tartotta, hogy a prostituáltakat nem szabadna büntetni.
A prostitúció tiltásának és engedélyezésének egyaránt erős érvei vannak. Azokban az országokban, ahol engedélyezettek a bordélyok, szinte azonnal bűntanyákká válnak, ahol drogokat használnak, a prostituáltak védelme nem biztosított, adják-veszik a lányokat, egyes esetekben a rendőrség tudtával is. Emellett a piros lámpás negyedek lezüllenek, veszélyessé válnak. Ha ellenben valahol tiltják a prostitúciót, a prostituáltak automatikusan bűnözők lesznek, az út szélére szorulnak, ahol minden védelemtől meg vannak fosztva, az illegális bordélyokban pedig azt csinálnak velük, amit csak akarnak. A harmadik út, az északi modell, amelyet Kanada, Norvégia, Svédország, Izland és Észak-Írország követ, a klienseket bünteti, a prostituáltakat azonban nem. Valódi megoldás a kérdésre egyelőre nem született, de az egyik vagy másik szekértábor képviselője rendszeresen nagyon agresszívan lép fel a maga vélt igazáért, illetve inkább ellenfele vélt tévedését kárhoztatva.
Az Amnesty International kényes helyzetben van, mert mérete miatt súlya van szavának, a különböző politikusok pedig érvelésükben felhasználhatják a cég nyilatkozatát egy-egy ügyben. Minthogy pedig a prostitúció az emberiséggel egyidős jelenség, örök téma is egyben, amelyben minden fontos szereplő megszólal, de megoldást egyik se talál a problémára. A sajtóban mindenesetre nagy teret kapott a vita, s híres színésznők is megszólaltak a kérdésben, elítélve az AI álláspontját. Nyílt levélben fordult a szervezethez Susan Sarandon, Emily Blunt, Meryl Streep és Kate Winslet is, hogy az AI igazítson a véleményén. Ez egyébként meg is történhet az AI közeljövőben tervezett tanácskozásán, látván a vihart, amelyet a szerencsétlen üggyel kavart. Kérdés ugyanakkor, hogy ha az AI véleményét a sajtó nyomására megváltoztatja, vajon mi értelme volt a kétéves kutatómunka után kinyilatkoztatnia azt a döntést, amelyről előre tudni lehetett, hogy megosztja a jogvédőket.