Sokan üdvözölték a német közéletben, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) még kedden bejelentette, ellenőrzés alá vonja alkotmányossági szempontból az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű radikális jobboldali pártot. Mások azonban óvatosságra intettek ezzel kapcsolatban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető konzervatív lap tegnapi kommentárja szerint az alkotmányvédelem nem lehet fegyver a pártpolitikai véleményharcban.
Christian Lindner liberális pártvezető pedig arra figyelmeztetett: „nem alakulhat ki az a benyomás, hogy a pártok kerülőúton, az állambiztonsági hatóságok révén szabadulnak meg egy terhes konkurenciától”. Az AfD jogi panasszal él a BfV új vizsgálati besorolásával szemben, Alice Weidel, a párt Bundestag-frakcióvezetője pedig a politikai verseny torzításával vádolta meg a hatóságot.
Egy szélsőjobboldali, illetve egy szélsőbaloldali tömörülést ugyan évtizedekkel ezelőtt már betiltottak a szövetségi köztársaságban, az azonban eddig soha nem fordult még elő, hogy egy parlamenti képviselettel rendelkező párt is ilyen szinten az alkotmányvédelem látókörébe kerüljön. Gyanús esetként sorolták be, és fokozottan ellenőrzik az AfD ifjúsági szervezetét, valamint a párt türingiai vezetőjéhez, a korábban holokausztrelativizáló kijelentést is tett Björn Höckéhez köthető szárnyat.
Az AfD mostani besorolása ugyanakkor titkosszolgálati eszközökkel való megfigyelést nem tesz lehetővé, hanem tartalomelemzéssel követik politikusaik megnyilvánulásait, mégpedig abból a szempontból, hogy a „népi nacionalistának” nevezett, illetve esetlegesen muszlim-, idegen- és kisebbségellenes kijelentéseik mennyiben sértik a „szabad, demokratikus alaprendet”.
A német nyilvánosságban az AfD-n túlmenően is nagyon ügyelnek rá, hogy a közbeszéd ne lépjen át egy határt. Korábban egyházi vezetők mellett Andreas Vosskuhle alkotmánybírósági elnök is bírálta például a CSU jobbközép bajor kormánypárt menekültellenes beszédmódját, most pedig – elrettentő példaként – egy nyelvi zsűri a szintén e párt részéről megfogalmazott „kitoloncolásellenes ipart” választotta 2018 antiszavának. Ez arra vonatkozik, hogy anyagi szempontokat szem előtt tartva is védik egyesek az elutasított menedékkérőket.
Botrány lett a minap Stefan Kretschmar világhírű kézilabdázó egy nyilatkozatából is. Szerinte nincsen Németországban véleményszabadság; „a társadalom ma úgy van megalkotva, hogy minden (kritikus) kommentárért kapsz a pofádra”. 2017-ben a főleg bevándorlásellenes platformon politizáló, korábban inkább euróellenes AfD – több mint ötmillió német szavazatával – 12,6 százalékot kapott, és először került a szövetségi parlament alsóházába. Azóta mind a 16 tartományi gyűlésbe is bejutott.
Felfegyverkezik a lakosság
Aggodalommal szemléli a német Rendőrszakszervezet, hogy egy év leforgása alatt csaknem tíz százalékkal, 611 ezerre nőtt az országban azok száma, akik úgynevezett kisfegyvertartási engedéllyel rendelkeznek. Ezzel megbízhatónak tartott, nagykorú németek juthatnak riasztó- és jelzőpisztolyhoz, amelyeket azonban csak vészhelyzetben használhatnak. Oliver Malchow, a Rendőrszakszervezet elnöke figyelmeztetett az önvédelmi eszközök elterjedésével kapcsolatban. – Az ilyen fegyverek csalóka biztonságot, illetve magasabb fokú védelmi készséget sugallnak. De éppen ettől fajulhat el egy helyzet, a használó pedig esetleg maga válhat bűnelkövetővé – mondta. Az éleslőszerrel működő fegyverek ugyanakkor továbbra sem szerezhetők be könnyen Németországban, írta cikkében a Die Welt című napilap.