Borítékolható volt, hogy mind Kína, mind a Nyugat átpolitizálja a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) halálát. Az emberi jogi aktivista tüske a diktatórikus Peking szemében, éppen ezért a demokratikus és liberális Európa és Amerika igyekszik még mélyebbre nyomni ezt a tüskét. A végére már csak a szócsata marad, amiből az elhunytat nyugodtan ki is lehet hagyni.
Csütörtökön számos ország vezető személyiségei, illetve polgárjogi szervezetek egymással versengve tisztelegtek a májrákban meghalt kínai ellenzéki emléke előtt, méltatva az aktivista bátor kiállását a demokratikus jogok mellett, amiért háromszor is börtönbe kellett vonulnia. Hirtelen mindenkinek eszébe jutott, hogy már korábban is követelték szabadon bocsátását, továbbá azzal vádolták Pekinget, hogy későn diagnosztizálták a betegséget, valamint nem tették lehetővé a külföldi gyógykezelést.
Az ellenzéki aktivista irodalomtörténészre emlékeztek hívei Hongkongban
Kínát nyilván nem hatotta meg a számtalan kondoleáció – olyannyira nem, hogy felszólított minden országot, ne avatkozzon a belügyeibe Liu halála ürügyén. A kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken megjelent közleményében óva intett attól, hogy bizonyos külföldi hivatalos személyek nem helyénvaló nyilatkozatokat engedjenek meg maguknak az elhunyttal kapcsolatban. Liu Hsziao-po csak súlyos betegsége miatt hagyhatta el a börtönt június végén. Felmerült a külföldi gyógykezelés lehetősége, de a kínai hatóságok szerint állapota nem tette lehetővé, hogy máshova szállítsák. Ezt igazolni látszott a meghívott amerikai és német orvos is, mondván, szükségtelen utaztatni a beteget, ugyanis külföldön sem kapna jobb gyógykezelést – írja a Global Times kínai lap. Az orgánum azt is felrója a Nyugatnak, hogy Liu halálát politikai célokra és Kína démonizálására használja fel.
A The New York Times szerint Liu sorsa azt mutatja: a kínai emberi jogi kérdések a háttérbe szorultak a jelenkori nyugati diplomáciában. De azt is mutatja, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának számító Kína kommunista vezetői megvetéssel utasíthatnak vissza kéréseket, még egy ember halála árán is. A nyugati hatalmak érdeklődése persze nem múlt el az elnyomott tibetiek és ujgurok iránt, ám a Nyugat mintha már kevésbé forszírozná az emberjogi témát most, amikor Kínának egyre nagyobb befolyása lesz olyan kérdésekre, mint a terrorizmus vagy Észak-Korea.
Nobel-díj üres székkel
Liu Hsziao-po 1955-ben született Csangcsunban. Irodalomprofesszorként dolgozott Pekingben, de tanított oslói, hawaii és New York-i egyetemeken is. 1989-ben épp a diáklázadás kirobbanásakor tért vissza Pekingbe, és a mozgalom egyik vezéralakjává vált. A tüntetés elfojtását követően húsz hónapot töltött börtönben. 1996-ban egy közlemény miatt három év átnevelőtáborra ítélték. 2003 és 2007 között a PEN Klub kínai szervezetének elnöki tisztségét töltötte be. Ez idő alatt számos esszét írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról. 2009-ben államellenes felforgatás vádjával 11 év börtönre ítélték. 2010-ben Nobel- békedíjat kapott. Ezt nem vehette át; széke üres maradt Oslóban.
