A szombati tárgyalásokon a felek egy sor politikailag érzékeny, eddig vitatott reformban egyeztek meg, beleértve pénzügyi, energetikai és munkaerőpiaci kérdéseket, a rossz hiteleket és a privatizációt – ez utóbbi keretében négy állami hőerőmű értékesítésére is sor kerül. A megállapodás megnyithatja az utat a friss hitelek előtt, illetve közelebb hozhatja Görögországot ahhoz a célhoz, hogy visszatérhessen működése piaci finanszírozásához – írja a Kathimerini című görög lap.
Athén az eurócsoport szignója után sem ülhet a babérjain, ugyanis a kormánynak több tucat intézkedést kell keresztülvernie a parlamenten, sokat még karácsony előtt. Január közepéig viszont be kell fejeződnie a törvénykezési időszaknak. Noha az intézkedéssorozatnak nincs fiskális következménye, azaz nem jár további bér- és nyugdíjcsökkentéssel, mégsem várható, hogy a kormányzó baloldali Sziriza párt képviselői örömmel fognak szavazni. Élénken él még ugyanis az emberekben, hogy a korábbi megszorítások miatt számos görög otthonát kellett elárverezni, és ez mély konfliktust idézett elő a pártban, nem beszélve az erőszakba torkolló tüntetésekről.
Hamarosan fellélegezhetnek a görögök
Hírforrások szerint a mentőcsomag most végződő, harmadik felülvizsgálata meglepően simán zajlott, részben amiatt, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF), eddigi szokásától eltérően, nem kifogásolt semmit – igaz, a washingtoni központú nemzetközi pénzintézet még el sem döntötte, részt vesz-e a harmadik mentőprogramban.
Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök közben állítólag azon gondolkodik, hogy felfüggessze-e annak a korábbi IMF-követelésnek a végrehajtását, amely szerint 2019-től nyugdíjcsökkentést kellene végrehajtani. A kormányfő szerint ez azért lenne szükségtelen, mert a 2018-as költségvetés célul kitűzött 3,5 százalékos elsődleges többlete nyugdíjcsökkentés nélkül is kényelmesen teljesíthető. Athén erőfeszítéseit Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa is elismerte, aki Ciprasszal közös nyilatkozatában hangsúlyozta: a görög emberek áldozatát végül is meg kell jutalmazni.
Az eurócsoport jóváhagyásával elvileg elhárult az akadálya annak, hogy Görögország újabb pénzt, ezúttal 5 milliárd eurót kapjon a jövő augusztusban lejáró harmadik csomagban biztosított 68 milliárdból, bár a tényleges átutalás csak azután történik meg, amikor a parlament januárban az összes reformot implementálja.
A kormány ugyanakkor bízik benne, hogy több mentőcsomagra már nem lesz szükség. A tervek szerint az athéni kormány a jövő hónapban három- és hétéves lejáratú kötvényeket készül kibocsátani, ami annak is jele lenne, hogy az ország teljes mértékben teljesítette a mentőprogram feltételeit.
Az akcióból Athén legalább 6 milliárd euró bevételre számít, amelyhez ha hozzáteszi az Európai Stabilitási Mechanizmus által folyósítandó hiteleket, akkor 15 milliárd eurós tartalékot tud képezni.
Új eurócsoport-főnök
A várakozásoknak megfelelően Mário Centeno portugál pénzügyminisztert választották tegnap Brüsszelben az eurócsoport következő elnökének, miután többségi szavazatot szerzett tizennyolc euróövezeti kollégájától. Az 51 éves, közgazdász végzettségű szakember Jeroen Dijsselbloemot követi januártól a tisztségben – a volt holland pénzügyminiszternek ugyanis megszűnt eurócsoport-beli tagsága, miután pártja, a Munkáspárt nem került be az új holland kormányba. Centenón kívül még a szlovák Peter Kazimír, a lett Dana Reizniece-Ozola és a luxemburgi Pierre Gramegna nyújtott be hivatalos pályázatot a pozícióra. A portugál jelölt mögött olyan támogatók sorakoztak fel, mint Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Görögország.
