Hogy mégis mekkora ez az aszteroida? A Space.com szakportál hasonlata szerint akkora az átmérője, mint amilyen magas a világ második (de Kínában csúcstartó) legmagasabb épülete, a Sanghaj torony. Az 1,8 millió kilométeres messzeség közel ötszöröse a Föld–Hold-távolságnak, tehát kizárt, hogy az aszteroida bolygónkkal ütközzön, ennek ellenére nagyon közelinek számít egy ilyen méretű égi vándor esetében.
A 2014 májusában arizonai csillagászok által felfedezett, másodpercenként 35 kilométeres sebességgel száguldó óriásszikla 400 év óta jövő szerdán kerül a legközelebb a Földhöz, és a következő 500 év alatt is ez lesz a legkisebb távolság közte és köztünk. Az aszteroida a Nap felől érkezik, kis távcsővel egy-két éjszakán át megpillantható a Holdnál kétszer fényesebb égi objektum, majd gyorsan eltávolodik a Földtől. (Az aszteroidához képest apró érdekességnek tűnik, hogy ugyancsak április 19-én egy üstökös is közel lesz a Földhöz – mindössze 175 millió kilométerre.)
Kisebb-nagyobb sziklák folyamatosan keresztezik a Föld pályáját. A NASA adatai szerint idén január 30-án egy hatméteres darab 51 ezer kilométerre suhant el a Földtől. Hat nappal korábban 180 ezer kilométerre volt egy harminc-negyven méter átmérőjű szikla – utóbbi nagyjából akkora, mint a 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant és 30 millió dolláros kárt okozó kisbolygó.
(Akkor másfél ezer ember megsérült, hétezer ház megrongálódott.) A következő érdekes eseményre már készülnek a csillagászok: idén október 12-én a 2012 TC4 nevű aszteroida – szintén cseljabinszki méretű – akár 12 ezer kilométerre megközelítheti a Földet. Azt mondják, most biztosan nem csapódik be, de egy 2020. októberi ütközés nem zárható ki. A pálya pontos ismerete nélkül ennél konkrétabbat egyelőre nem lehet mondani.
Kis méretű aszteroidák tehát minden héten akár többször elhaladnak a Föld közelében, de az ilyen méretű vagy nagyobb ismert aszteroidák esetében az 1,8 millió
kilométeres közelség a legkisebb az öt kilométer átmérőjű Toutatis látogatása óta. Ez a kisbolygó 2004 szeptemberében négy Föld–Hold-távolságra közelítette meg a Földet. Hasonló méretű aszteroida legközelebb 2027-ben halad el mellettünk, amikor az 1999 AN10 jelű, 800 méter átmérőjű kisbolygó 380 ezer kilométerre lesz a Földtől.
Nyugtalan légkör
A nemrégiben felfedezett, 39 fényévre található TRAPPIST-1 bolygórendszer három Föld-szerű bolygójáról lapunkban is írtunk, hiszen mindhárom a csillag lakhatósági zónájában fekszik. A Kepler űrtávcső azonban erős csillagaktivitást észlelt, amely magyar kutatók szerint arra utalhat, hogy a bolygók kevéssé alkalmasak az élet számára – annak ellenére, hogy a törpecsillag három bolygóján a felszíni hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Vida Krisztián vezetésével arra a következtetésre jutottak, hogy a csillag az aktívabb törpecsillagok csoportjába tartozik. A megfigyelt napkitörések a bolygók légköreit feltehetőleg visszafordíthatatlan módon megváltoztatják, és mivel a nagy energiájú kitörések elég gyakoriak, a bolygók légkörei sosem érnek el nyugalmi állapotot. Egy kellően erős mágneses tér ugyan megvédhetné a bolygókat, de erre utaló jeleket nem találtak. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a TRAPPIST-1 bolygórendszere kevésbé alkalmas hely az élet fennmaradására.