A brazil kormány visszavonta az Amazonas menti esőerdő egy részének természetvédelmi besorolását, hogy ott aranyat és más ásványkincseket bányászhassanak. A Brazília északi részén, Amapá és Pará államokban fekvő terület mintegy 46 ezer négyzetkilométert ölel fel – azaz fél magyarországnyi kiterjedésű –, ennek 30 százalékán engedélyezik a bányászatot.
A döntést Michel Temer államfő is jóváhagyta. A brazil energiaügyi miniszter szerint a természetvédelmi terület megnyitása szükséges az ország fejlődéséhez. „Az intézkedés célja, hogy új befektetéseket vonzzon, ennek révén pedig növekedjen az ország jóléte, javuljon a foglalkoztatottság, emelkedjen a nemzeti jövedelem, a fejlődés pedig fenntartható legyen” – áll a minisztérium közleményében.
A kijelölt térségben kilenc fokozottan védett és az őslakosok által lakott rezervátum található, a kormány szerint ezek a földek továbbra is törvényes védettséget élveznek.
Az ellenzékhez tartozó Randolfe Rodrigues szenátor viszont elítélte a lépést, amelyet az utóbbi ötven év Amazonas ellen elkövetett legnagyobb támadásának nevezett. Maurício Voivodic, a Természetvédelmi Világlap (WWF) brazíliai szervezetének vezetője pedig még a múlt hónapban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bányák megnyitása az erdők kiirtásához és demográfiai robbanáshoz vezet, veszélyezteti a térség vízhálózatát, valamint az elszigetelten élő őslakosság biztonságát és kultúráját. Megszűnik továbbá a biológiai sokszínűség, és harc indul meg a földekért.
A WWF jelentése szerint az arany- és rézbányászat központja éppen egy védett földön, a Maicuru természetvédelmi területen lesz. Aranyat pedig a szintén itt fekvő parái állami erdőkben fognak bányászni. Az sem kizárt, hogy konfliktus keletkezik majd két bennszülött rezervátum között is, ahol a különböző etnikumú népesség eddig viszonylagos elszigeteltségben élt. „A térségben kitörő aranyláz károkat okoz ezekben a kultúrákban. Ha a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy környezetvédelmi meggondolások figyelembevétele nélkül nyissa meg a területet a bányászat előtt, akkor nemzetközi felháborodásra számíthat” – figyelmeztet közleményében a WWF.
Az őslakosok élete eddig sem volt biztonságban, számos helyi vezető vesztette életét népének földje védelmében. Jellemzően az illegális fakitermeléssel és bányászattal foglalkozó „vállalkozók” fogadnak bérgyilkosokat – vagy saját embert bíznak meg –, hogy gyilkolják meg a kellemetlenkedő szószólókat. A tettest vagy tetteseket általában nem kerítik kézre, és ebben szerepük van a korrupt helyi hivatalnokoknak és az alulfizetett rendőrségnek is.