A vallásszabadság, a szíriai helyzet és a magyar–német fejlesztési együttműködés potenciális új területei is terítékre kerültek a Konrad Adenauer Alapítvány, a Miniszterelnökség és az Európai Néppárt hétfői konferenciáján Budapesten. Bár Németország és hazánk között nyilvánvaló a politikai ellentét a menekültkérdésben, a pódiumbeszélgetés résztvevői arra emlékeztettek: a német–magyar gyakorlati segítségnyújtás kapcsán rengeteg a kiaknázandó terület mindamellett, hogy a válság sújtotta régiókban máris léteznek közös projektek.
– A megerősített együttműködés a politikai kapcsolatainknak is jót tenne. Magyarország például kiemelkedő munkát végez az egészségügyi ellátásban – fogalmazott Markus Grübel, a berlini kormány vallásügyi biztosa, aki arról is beszélt: a német menekültpolitika egyik alapvetése, hogy mindenkin segíteni szeretnének, nem csak a keresztényeken. Utóbbi ezért ellentétet jelent a magát nyíltan kereszténydemokratának nevező magyar kormánnyal, amely gyakran szembesül a keresztények megkülönböztetésére vonatkozó kritikákkal.
– Mi nem engedhetjük meg magunknak a luxust, hogy ne állítsunk fel egy sorrendet. És arról se feledkezzünk meg: keresztények nélkül ma Európa sem létezne
– hangoztatta Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti politikusa. Hozzátette: probléma, hogy erre a Nyugatot ma újra és újra emlékeztetni kell.
– Az Európai Unió a világ legszekulárisabb intézménye, amely a semlegesség címszó alatt a vallás és az egyházak szerepét háttérbe szorítja. Európa ma kulturálisan analfabéta lett – szögezte le Hölvényi.
A kereszténydemokrata CDU színeiben politizáló Grübel is reagált a hazáját ért kritikákra. Mint mondta, a németek gyakran ma is megkapják, hogy „hívják” a migránsokat, noha mára világossá vált: az ország elérte befogadóképességének határait. – Az érkezők számának csökkentésére törekszünk – tette hozzá.
A nemzetközi segítségnyújtás kapcsán a 2017-ben indított Hungary Helps projektet is bemutatták. A kezdeményezés a magyar bevándorlási politika fő irányvonalaira épül: egyrészt hogy a rászorulókon helyben és közvetlen módon kell segíteni, másrészt hogy Magyarország keresztény alapokon szerveződött állam, így elsősorban saját hittestvéreinket támogatjuk.
A projekt gazdasági szempontjairól szólva Azbej Tristan államtitkár elmondta: a tapasztalatok szerint egyetlen bevándorló európai integrációs költsége körülbelül kilencmillió forint, míg a helyben történő segítségnyújtás során ugyanez az összeg pár száz euró (mintegy százezer forint). Azbej Tristan gyakorlati eredményként az iraki Tell-Aszkuf keresztény faluról is beszélt, amely közel kétmillió euró magyar adományból épül újra, miután az Iszlám Állam terrorszervezet katonái 2014-ben porig rombolták.
A helyben történő segítségnyújtás eredményességét, illetve a gazdasági jellegű migráció tényét pedig jól jelzi: a Tell-Aszkuf – Magyarország leánya névre keresztelt faluba az 1300 elüldözött családból már több mint ezer vissza is költözött.