Antiszemitának tartott nézetei miatt kényszerült magyarázkodásra a napokban Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője (képünkön). A The Times című lapban megszellőztetett információk szerint a politikus 2010-ben épp a holokauszt nemzetközi emléknapján volt a házigazdája egy rendezvénynek, ahol az egyik vendég párhuzamot vont a nácizmus és Izrael politikája között.
A német–holland Hajo Meyer – aki az auschwitzi koncentrációs tábor egyik túlélője – A holokauszttal való visszaélés politikai célokból címmel mondott beszédet. A The Times szerint az alsóházi rendezvényen Haidar Eid palesztin aktivista is feltűnt, aki szintén vitatott gondolatokat hangoztatott, amikor kifejtette: a világ nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a nácizmust legyőzték 1945-ben. A nácizmus győzött, mert végül sikerült „hitlerizálnia” az áldozatai tudatát – fogalmazott.
Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
Jeremy Corbyn bocsánatkérésében hangsúlyozta, hogy az izraeli–arab békefolyamat előmozdítása érdekében a múltban valóban megjelent olyan eseményeken, ahol a felszólalókkal teljesen ellentétes nézeteket képviselt. Az örökifjú forradalmárként emlegetett politikus szavai nem csillapították a kedélyeket, a The Campaign Against Antisemitism brit zsidó szervezet például őszintétlennek nevezte a bocsánatkérést, és a Munkáspárton belül is felerősödtek a Corbyn-ellenes hangok.
– Megrengetett bennünket az ügy. A Munkáspártnak mielőbb rendeznie kell a kérdést és támogatnia a zsidó közösség antiszemitizmussal szembeni harcát – mondta a BBC-nek John McDonnell, a Munkáspárt árnyékkormányának pénzügyminisztere.
Csak az utóbbi időszakban ez már a sokadik alkalom, hogy a Munkáspárt és az antiszemitizmus kapcsolatától hangos a brit sajtó. A baloldali tömörülés több tagját is eltávolították antiszemita kirohanásaik miatt. Több kellemetlen incidenst és bocsánatkérést követően Jeremy Corbyn áprilisban ígéretet tett arra, hogy a Munkáspárt legkésőbb július végéig rendezi a párton belüli antiszemita ügyek „óriási többségét”.
Brit zsidó szervezetek azonban kétkedéssel fogadták az általa mondottakat, júliusban pedig zsidó újságok közös állásfoglalásukban úgy vélekedtek, hogy kormányra kerülése esetén a párt fenyegetést jelentene a 300 ezresre becsült zsidó közösségre.
