Németország és Törökország hagyományosan jó diplomáciai kapcsolatot tartott fenn egymással az elmúlt évtizedekben, és bár az emberi jogi kérdések kapcsán Berlinben is elhangzottak a kötelezően kritikus hangok Ankarával szemben, az utóbbi években mégiscsak Angela Merkel kormánya volt az egyik legnagyobb támogatója Törökország uniós csatlakozásának.
A tavaly nyári puccskísérletet követő bebörtönzések és tisztogatások azonban mély sebeket ejtettek Ankara és az európai országok diplomáciai kapcsolataiban. A csoportos bebörtönzések miatti nyugati kritikák ráadásul kapóra jöttek Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, aki áprilisban az elnöki jogköreit kiszélesítő referendum előtti kampányidőszakban előszeretettel szapulta az uniós országokat. Az igazi hangsúlyváltás ugyanakkor jóval a török referendum után, július végén következett be a török–német diplomáciai viszonyban, az utolsó csepp a pohárban pedig egy német emberi jogi aktivista ankarai bebörtönzése volt.
Peter Steudtnert terrorszervezet támogatásának gyanújával vették őrizetbe az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet törökországi igazgatójával és más aktivistákkal együtt, amikor egy kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vett részt. A vádirat értelmében a „titkos gyűlés” résztvevőinek az volt a céljuk, hogy az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén indított és heteken át tartó tiltakozó „igazságmenetéből” a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló, „erőszakot és társadalmi káoszt” alakítsanak ki.
Elhagyhatta a börtönt az aktivista
Az Amnesty International leszögezte, hogy nyilvánvalóan politikai indíttatású vádeljárásról van szó, amely a törökországi bíráló hangok elhallgattatására irányul. Berlin és Stockholm felszólította a török kormányt, hogy bocsássa szabadon az aktivistákat, az Amnesty pedig képtelenségnek minősítette az ellenük emelt, terrorizmusvádakat. Szerdán a török bíróság a tizenegy vádlott közül elrendelte nyolc, köztük egy német emberi jogi aktivista szabadlábra helyezését.
A német kormány üdvözölte az aktivista elengedését, ugyanakkor Sigmar Gabriel külügyminiszter nyomatékosította: Berlin továbbra is ragaszkodik a politikai okokból fogva tartott többi német szabadlábra helyezéséhez. Hangsúlyozta: ezekben az ügyekben is lankadatlanul küzdenek az érintettek szabadságának visszaszerzéséért.
A reagálások egyike sem utalt azoknak a szankcióknak a sorsára, amelyekkel az aktivista bebörtönzése után szorongatták meg a török turizmust.
