„Nem bánod, ha folytatom?” – kérdezte a férj, amikor felesége már nem bírt tovább mászni a Mount Everestre. A nő, a 34 éves ausztrál Maria Strydom, a csúcs előtt lett rosszul. Azt mondta házastársának, menjen fel nélküle, megvárja. Robert Gropel, aki mellesleg állatorvos, úgy vélte, eleget fizetett ezért a hegymászásért, és kár lenne kihagyni a világ legmagasabb pontját, ha már eddig eljutott.
Gondolta, majd siet vissza, az asszonyka meg csak ellesz addig valahogy. Úgy is lett. Felszaladt a fene nagy 8850 méter magas hegyre, kicsit lenézett a világra, de akkor eszébe jutott az ő szeretett hitvese, és elkezdett búslakodni. Indult is hamar vissza, de mire visszatért, a feleségét már majdnem halva találta. Az asszony már járni sem tudott, és félrebeszélt. A serpák a fejüket csóválva azt mondták, hogy ez ám a szörnyű magashegyi betegség! Hiába adtak neki oxigént, nemsokára meghalt. Nem volt mit tenni, Robert lecipeltette az asszony holttestét a jó hegyi emberekkel, akik helikopterbe tették – amit szerencsére fedezett a biztosításuk -, és lehozták a halott asszonyt a hegyről. Robert, azóta is csak kesereg, és interjúkat ad mindenféle médiumoknak mélységes bánatában, és önmagát ostorozza, amíg a Mount Everestről le nem olvad a jég. Itt a vége…
A történet sajnos nem mese, a Guardian írta meg, itt lehet elolvasni.