A New York Times újságírója állítólag egy hetet töltött Kárpátalján, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetét és az ukrán állam által feltüntetett szeparatizmust tanulmányozza. Számos személlyel készített interjút, riportot, többek között a főiskolán is járt, ahol az interjút rögzítettük. Megírta a cikket, de sajnos számos alapvető gondolat nem került bele.
A cikk felvezetése a következő:
– Hogy történhetett meg az, hogy szeptember 1-jén a Magyar Állami Opera beregszászi előadásán háromezer ember csendben állt az ukrán himnusz alatt, míg a magyar himnuszt elénekelték a jelenlévők? Ezt a magatartást „ellentmondásos elkötelezettség feltűnő megnyilvánulásaként” definiálta az újságíró.
A jelenségnek oka van, ami a régió történelméből fakad.
Az idegennek feltűnt, hogy mindenki énekeli, de az már nem szúrt szemet, hogy a rendezvényen jelen volt több száz ukrán is, akik szintén nem énekelték az ukrán himnuszt. Nem valószínű, hogy ez a jelenség „ellentmondásosabb elkötelezettség feltűnőbb megnyilvánulása” lenne, mint az, ami a rendezvény előtt egy-két hónappal történt Kárpátalján.
Az Amerikai Egyesült Államok ukrajnai nagykövete, Marie Jovanovic kárpátaljai látogatásán – ahol a magyar kisebbség álláspontját kívánta megismerni az oktatási törvényről – Ungváron és Beregszászban is ukrán nemzeti színű szalagot viselt a csuklóján.
Ki nyitotta meg „Pandóra szelencéjét”?
A következő bekezdésből kiderült, hogy nem is az itt élő magyarokról készült a cikk, a helyzetük csak ürügyként szolgált, hogy az újságíró Orbán Viktorról elmondhassa, ő az oka mindennek, mert „Pandóra szelencéjét” nyitotta meg azzal, hogy állampolgárságot ad az „ukránoknak”. Az újságíró néhány történelmi tényről „elfelejtette” tájékoztatni az európai történelemben járatlan amerikai olvasót.
Magyarország azoknak ad útlevelet, akiknek felmenői valaha magyar állampolgárok voltak, és nem önként mondtak le állampolgárságukról, hanem a fejük felett meghúzott határok miatt lettek más ország állampolgárai. Tehát nem ukránoknak adnak útlevelet, hanem azon ukrán állampolgároknak, etnikai hovatartozásuktól függetlenül, akik kérik a visszahonosításukat, igazolni tudják, hogy valamely felmenőjük magyar állampolgár volt, beszélnek alapszinten magyarul.
„Pandóra szelencéjét” az ukrán törvényhozás nyitotta ki azzal, hogy olyan oktatási törvényt fogadott el, amely ellentmond az ukrán alkotmánynak, korábban elfogadott ukrán törvényeknek, ratifikált nemzetközi és kétoldalú egyezményeknek. Például az 1992-ben kötött ukrán–magyar együttműködési szerződésnek, melyben Ukrajna garantálja a területén élő magyar kisebbség szerzett jogainak biztosítását, bővítését, Magyarország pedig elismeri Ukrajna területi egységét, azaz nem tart igényt a határrevízióra.
Ukrajna a 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvénnyel megszegte ezt: az Ukrajnában élő magyar kisebbség szerzett jogait súlyosan szűkítette. Ez a lépése Ukrajnának úgy is értelmezhető, hogy politikailag felmondta a két ország közötti együttműködési szerződést.
Csak a magyarokat kérik számon
Ami a magyar konzulátuson átadott magyar állampolgárságot igazoló okiratokat illeti, és amiről titkosszolgálati rejtett kamerás felvétel készült, a publicista több kérdést is felvet. Egyrészt a konzulátus, mint minden ország konzulátusa, az adott ország, tehát Magyarország területének számít. A világon minden külképviseletnek/konzulátusnak az a feladata, hogy az adott ország rendje szerinti eljárásban az adott ország okmányait, így akár útleveleket is kiállítson. Az ukránok is így járnak el Magyarországon.
Aki az adott ország területén felveszi az állampolgárságot, az az ő személyes ügye, mivel Ukrajna alkotmánya nem tiltja, nincs erre vonatkozó semmilyen törvényi szabályozás, csak politikai felhangok. Ukrajnában nagyon sok embernek van kettős állampolgársága, számuk több milliót tesz ki.
Az ukrán egészségügyi miniszter például az USA-ból jött, és nincs nyilvános információ arról, hogy lemondott volna amerikai állampolgárságáról, pedig ő bizalmas információkhoz is hozzáférhet ezen a poszton, ami akár Ukrajna biztonságát is veszélyeztetheti. A parlamentben ülők nagy része is kettős állampolgár, amit számosan bejelentettek, ezért furcsálljuk, hogy csak a magyaroktól kérik számon ezt.
A főiskola Beregszász városának a legnagyobb adófizető szervezete
A cikkben megjelent, hogy a magyar államtól a városban a legnagyobb támogatást a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kapja, ami tény. A kárpátaljai magyar közösség hálás azért, hogy az intézmény fenntartását felvállalták, mert az ukrán államtól nem kap egy fillér támogatást sem, csak az ukrán állami intézményekre vonatkozó törvényeket kérik számon a főiskolán, de azt betű szerint. Például: az állam határozza meg kit vehetnek fel, milyen program szerint tanítsanak.
Azt már nem idézi a cikk írója, hogy a főiskola Beregszász városának a legnagyobb adófizető szervezete, ami azt jelenti, hogy a városban az ukrán állami intézmények fenntartásából a legnagyobb részt közvetlenül a főiskola, közvetve a magyar állam vállalja alapítványain keresztül.
A teljes cikk IDE kattintva tekinthető meg.
