Nemcsak a szavazóhelyiségek előtt kígyózó sorokkal, de egyes helyeken az ország méreteiből adódó időjárási szélsőségekkel – így Georgia államban ítéletidővel – , valamint dezinformációkkal is meg kellett küzdeniük tegnap az amerikaiaknak, akik a félidős kongresszusi választásokon adták le voksaikat.
Az urnákhoz tízmilliókat vártak országszerte, noha sokan elő- vagy levélszavazással már kinyilvánították a véleményüket. Az Egyesült Államokban nincsen kampánycsend, és választási megfigyelők, valamint internetes oldalaikon újságok is felhívták a figyelmet arra: ne dőljenek be a polgárok az akár névre szólóan nekik küldött SMS-üzeneteknek, vagy más módon terjesztett álhíreknek, miszerint megváltoztatták például a szavazás helyét vagy idejét.
Sokak kedvét akarták elvenni a voksolástól, sikertelenül
Fotó: Reuters
Az alacsonyabb részvételben érdekeltek a közösségi médiában gyakran küldenek körbe kígyózó sorokat mutató és aktuálisnak beállított, valójában archív felvételeket, így akarván elvenni a voksolástól azok kedvét, akik még nem indultak útnak.
Tegnapra az is elterjedt: a bevándorlási hivatal emberei járőröznek a szavazóköröknél, de ezt cáfolta a hatóság. Az amerikai választójogi törvény értelmében ugyanakkor a hatóságoknak segíteniük kell a voksolásban azoknak, akik nem vagy nem elég jól tudnak angolul. Az Egyesült Államoknak szövetségi szinten nincsen hivatalos nyelve.
Donald Trump elnök és Jeff Sessions igazságügy-miniszter előzőleg a választási csalás lehetőségére figyelmeztetett, szigorú büntetéssel fenyegetve az elkövetőket. Trump szerint csalások révén voksokat vettek el tőle a 2016-os elnökválasztás alkalmával. A médiában ismét felbukkant Alex Halderman, az a michigani számítástudományi professzor, aki régóta bizonygatja: orosz hekkerek feltörhetik a szavazógépeket, ha egyszer neki is sikerült.
Az orosz beavatkozás vádja ezúttal is Damoklesz kardjaként lebeg a választás felett, amely Trump elnökségének eddigi csaknem két évéről való bizalmi szavazással is felér. Adam Schiff, a kongresszus két házának valamelyike – vagy akár mindkettő – feletti befolyás visszaszerzésére törő demokraták egyik befolyásos politikusa megerősítette: ha pártja győz, elsőbbséget élvez az orosz kapcsolati szál feltérképezése.
A demokraták Trumpot akarják minél jobban az oroszokhoz kötni, hogy akár a megbuktatását is elérjék. A Facebook és a tulajdonában lévő Instagram 115 felhasználói fiókot távolított el a felületéről, miután az amerikai hatóságok jelezték: a felhasználók gyanús tevékenységet végeznek és feltehetőleg külföldi szervezethez köthetők – jelentette be a legnagyobb közösségi oldalt működtető cég.
A vállalat azt is közölte, vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy a letiltott fiókok az orosz Internetkutató Ügynökséghez vagy más szervezethez köthetőek-e. A Twitter médiacég tízezer olyan fiókot törölt, amelyek el akarták tántorítani az amerikaiakat a voksolástól – jelentették hírügynökségek.
A tegnapi választásokon az amerikaiak a 435 washingtoni képviselőjükről, a százból 35 szenátori mandátumról, valamint 36 szövetségi állam kormányzójáról dönthettek.
Az eredményeket legkorábban ma reggelre ígértek. A legvalószínűbbnek tartott eshetőség szerint a demokraták megszerezhetik a képviselőházat, de a szenátust nem.
DÖNTÉS A MENEDÉKTÖRVÉNYRŐL
Az Egyesült Államok első menedéktörvényét is szavazásra bocsátották tegnap a liberálisnak számító, északnyugati Oregon államban, számos helyen ugyanis referendumokat is tartottak a legkülönbözőbb ügyekben. Egy 1987-es törvény kapcsán arról dönthettek az oregoniak, megtartják-e a jogszabályt, amelynek értelmében a rendfenntartók nem vehetnek őrizetbe olyan törvénytelen bevándorlókat, akiket mással nem gyanúsítanak. Az illegális bevándorlóknak szintén oltalmat adó kaliforniai San Francisco tegnap – a legnagyobb amerikai városként – bevezette, hogy külföldiek is szavazhattak; igaz, egyelőre csak oktatási hivatalnokokra.
