Már hosszú évek óta terítéken van a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős ENSZ megreformálása, de a szervezet újragondolásának Donald Trump megválasztása adott újabb löketet. A nemzetközi szervezetek irányában sokszor kritikus amerikai elnök korábban is jelezte, hogy csökkentené a legnagyobb befizető Washington hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez, a legfrissebb sajtóforrások szerint Nikki Haley új amerikai ENSZ-nagykövet pedig már el is indította a világban működő 16 békefenntartó misszió értékelését.
Az ENSZ 1948 óta van jelen a világ konfliktusövezeteiben, először a Közel-Keleten vonultak fel a híres kéksisakosok, hogy segítsék az Izrael és arab szomszédai közötti fegyverszünet betartatását. Alig pár évvel a második világháború vége után ambiciózus és előremutató ötletnek tűnt az emberi jogok és a nemzetközi biztonság elősegítése a háborús térségekben. Dag Hammarskjöld, az ENSZ második főtitkára szintén nagyra törő módon foglalta össze a békeszervezet célját.
Véleménye szerint az ENSZ nem azért jött létre, hogy az emberiség a mennyországba jusson, hanem hogy ne a pokolba. Az ötvenes-hatvanas évek hangzatos szavai azonban elmúltak. Ban Ki Mun volt ENSZ-nagykövet tavaly szeptemberi, utolsó ENSZ-közgyűlés előtti beszédében szörnyű helynek nevezte a világot, majd ujjal mutogatott a teremben ülő diplomatákra, akik szerinte a szíriai konfliktus eszkalálódásáért is felelős kormányoknak dolgoznak.
A szíriai polgárháború és a hozzá nem hasonlítható, de ugyancsak súlyos humanitárius válságok valóban megkérdőjelezik a békeszervezet hatékonyságát. A 16 ENSZ-misszió égisze alatt világszerte közel 120 ezer békefenntartó dolgozik, és míg az ötvenes években szinte csak jelképes kiadásokról beszélhettünk, a békefenntartás mára évi kilencmilliárd dollárba kerül. Ennek nagy részét valóban az USA finanszírozza, a nemzetközi szervezet adatai szerint a missziók költségeit 28,57 százalékban Washington, 10,29 százalékban Kína és 9,68 százalékban Japán állja. Nikki Haley korábban arról is beszélt, hogy szeretné, ha 25 százalék alá szorítanák az amerikai hozzájárulást a büdzséhez. ENSZ-források szerint ez a gyakorlatban a közvetlen fegyveres konfliktussal nem veszélyeztető műveletek megszűnését jelentheti, példaként említve a Haitin vagy Libériában működő missziókat.
A Haiti-művelet már többször is címlapokra került, emberi jogi szervezetek szerint a karibi országba küldött békefenntartók nemhogy a civilek védelmében, de sok esetben velük szemben járnak el. 2012-ben az egész világot megbotránkoztatta a pakisztáni békefenntartók esete, akik a vádak szerint megerőszakoltak egy 14 éves haiti fiút. A Foreign Policy elemzője is megjegyzi: ha az ENSZ erőt demonstrál, annak gyakran szánalmas következményei vannak. A külpolitikai magazin William Shawcross brit újságírót idézi, aki Kofi Annan ghánai ENSZ-főtitkárral járta a világot, így számos missziót testközelből tapasztalhatott meg. Shawcross szerint a kambodzsai akció során például egyértelművé vált, hogy az odaküldött bolgár kéksisakosokat inkább a szex, mintsem a fegyverszünet betartatása érdekelte.