Az afganisztáni háború az Egyesült Államok történelmének leghosszabb ideje tartó konfliktusa: tizenhét év telt el azóta, hogy a szeptember 11-i, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet által elkövetett merényletsorozat után alig egy hónappal, 2001. október 7-én George W. Bush akkori amerikai elnök parancsot adott a Tartós Szabadság hadművelet megindítására, vagyis az afganisztáni terroristabázisok felszámolására.
A republikánus Bush rendkívül nehéz helyzetbe került, ugyanis a 9/11-es események óriási lyukat vájtak a világ legerősebb hatalmának szerepében tetszelgő Egyesült Államok páncéljába, a máig nem kihevert nemzeti traumára pedig a közvélemény választ várt. A médiában mutogatott főgonosz adott volt Oszama bin Laden személyében, és bár 2011 májusában – már Barack Obama elnöksége alatt – a terrorszervezet alapítóját az amerikai katonák likvidálták Pakisztánban, az invázióval vállalt célját, miszerint kifüstöli a tálib fundamentalista mozgalom terroristáit, valamint működőképes demokratikus kormányt alakít ki Kabulban, máig nem sikerült megvalósítani.
Az amerikai közvélemény számára tehát továbbra is legitimálni kellett az Afganisztánban folyó háború okait, illetve az odaveszett amerikai katonák egyre növekvő számát, ezért az amerikai tisztviselők és a témában illetékes magas rangú politikusok megtanulták rutinszerűen bizonygatni a közép-ázsiai ország kietlen kopár hegyvidékein folyó harcok eredményességét. Ez azonban soha nem fedte a valóságot – legalábbis ezt állítja a The New York Times amerikai napilap egy minapi riportjában.
A cikk alaposan összeveti az amerikai kormányzatok által a nyilvánosságnak szánt adatokat a nemzetközi humanitárius szervezetek információival, illetve a The New York Times saját kutatásokat is készített, amelyek alapján a liberális napilap arra a következtetésre jutott, Washington nem akarja, hogy az amerikai állampolgárok valós képet alkossanak az afganisztáni helyzetről, ezért inkább félrevezetik a közvéleményt. Mint írták, több mint 2200 amerikai katona veszett oda a konfliktusban, amelyre Washington 840 milliárd dollárt is meghaladó összeget költött, vagyis az afganisztáni háború a dollár jelenlegi árfolyama szerint többe került, mint a Marshall-terv, amely a második világháború után segített újjáépíteni Európát. Éppen ez a „befektetés” rakott olyan súlyos nyomást a washingtoni döntéshozók vállára, hogy mindenáron bizonygatni akarták a tálibok felett aratott győzelmet, illetve a közép-ázsiai országban elért – valótlan – sikereket.
Az afganisztáni helyzetről egyébként rendkívül nehéz friss, pontos jelentést találni: a The New York Times kezébe jutó információk alapján ugyanakkor azt állítja, hogy 2017 óta a tálibok több területet tartanak az ellenőrzésük alatt, mint 2001 óta bármikor. A múlt hónapban például egyetlen hét leforgása alatt kétszáz afgán rendőrtisztet és katonát öltek meg. Az amerikai retorika ezzel szemben azt állítja, hogy az afgán kormány az ország 56 százaléka felett „hatékonyan” képes ellenőrzést gyakorolni, ez az értékelés azonban a lap szerint nem több „statisztikai bűvészmutatványnál”.
Kérdés, hogy a Trump-adminisztrációnak milyen terve van a 17 éve tartó háború lezárására: Barack Obama még 2014-ben, a háború ünnepélyes lezárásaként kivonta a csapatokat a közép-ázsiai országból, az azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a külföldi erők hátralépése következtében pillanatok alatt újra erőre kaptak a szélsőségesek. Trump ugyan beiktatása óta növelte az Afganisztánban állomásozó csapatok számát, Washington stratégiája azonban elemzők szerint legalábbis homályos.
Az azonban sokat elárul, hogy John Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a minap bejelentette, az Egyesült Államok teljesen figyelmen kívül hagyja a Nemzetközi Büntetőbíróság fenyegetését, miszerint nyomozást indít az amerikai katonák Afganisztánban az emberiesség ellen elkövetett, feltételezett bűntettei miatt.

Fotó: Reuters
Feledhetetlen emlékképek
Amerika soha nem adja meg magát a zsarnokságnak – hangsúlyozta Donald Trump elnök az Egyesült Államok elleni, 2001. szeptember 11-i terrortámadások évfordulóján tartott tegnapi megemlékezésen Pennsylvaniában. Az elnök és a first lady, Melania Trump Shanksville-ben mondott beszédet, pontosan ott, ahol tizenhét évvel ezelőtt lezuhant a terroristák által eltérített negyedik repülőgép. Trump, felidézve a történteket, emlékeztetett arra, hogy az eltérített repülőgép utasai ellenálltak a terroristáknak. „Ez volt az a pillanat, amikor Amerika visszaütött” – fogalmazott. Trump ígéretet tett arra: elnökként mindent megtesz, hogy elejét vegye az újabb terrorcselekményeknek.