Úgy tűnik, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerdai bejelentésének megfelelően valóban véget értek az egy hete tartó rendszerellenes tüntetések a perzsa államban, s az elmúlt napokban már csak a teheráni kormányzat hívei vonultak fel az utcákon Irán-szerte. Külföldi hírügynökségek beszámolói szerint ugyanis csökkent a nyilvánosságra kerülő kormányellenes tüntetések száma Iránban, ám nem lehet tudni, hogy számuk valóban kevesebb lett-e, vagy csak a közösségi médiában megjelent magánbeszámolók és képek száma csökkent-e, amiért a kormány blokkolja ezek felrakását.
Az iráni vezetők napok óta a külföldi nagyhatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat és Szaúd-Arábiát vádolják a tüntetések és zavargások szításával, amelyekben legalább huszonegyen vesztették életüket. Ehhez a retorikához csatlakozott tegnap Irán washingtoni nagykövete, aki elmondta, levélben tett panaszt az ENSZ Biztonsági Tanácsánál (BT) és a világszervezet főtitkáránál, António Guterresnél, az iráni belügyekbe történt beavatkozással vádolva az Egyesült Államokat. Golamali Kosru a levélben arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban az Egyesült Államok széles körben beavatkozott Irán belügyeibe, s hangsúlyozta, hogy a jelenlegi amerikai kormány áthágott minden határt, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi kapcsolatokban irányadó nemzetközi jog elveit és szabályait.
Donald Trump amerikai elnök és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet többször is támogatásáról biztosította az Iránban tüntetőket, a nagykövet pedig az ENSZ BT és az Emberi Jogi Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte. A beavatkozást tegnap Moszkva is felrótta Washingtonnak. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, az Egyesült Államok szándékosan a Teherán nukleáris programjának korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi egyezmény aláásására próbálja felhasználni az iráni helyzetet. Úgy vélekedett, hogy ez nem válik az amerikai diplomaták becsületére, és hangsúlyozta, hogy Moszkva az atomalku fenntartásának és maradéktalan végrehajtásának híve.
Donald Trump számára az iráni tüntetések valóban lehetőséget teremthetnek arra, hogy felmondja a többhatalmi atomalkut Iránnal. Teherán és az ENSZ BT öt állandó tagja – Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország –, valamint Németország között 2015-ben megkötött szerződés értelmében Irán korlátozta nukleáris tevékenységeit, ennek fejében 2016-ban feloldották az ezek miatt régebben kirótt büntetőintézkedéseket.
Az amerikai elnök azonban október 13-án nem írta alá a háromhavonta esedékes igazolást arról, hogy Irán betartja a szerződésben foglaltakat. Trump ezáltal a kongresszus elé utalta a döntést, vagyis a törvényhozóknak kell korrigálniuk a szerinte rossz megállapodást. Az elnök akkor azt mondta, hogy Iránt fanatikus rezsim irányítja, olyan rezsim, amelynek soha nem szabad atomfegyverhez jutnia. Amennyiben a kongresszus nem cselekszik, a Fehér Ház felmondja az Iránnal kötött atomalkut.
A kongresszus eddig nem cselekedett, s a Financial Timesnak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint januárban Trump újra el fogja utasítani az igazolás aláírását arról, hogy Irán betartja kötelezettségeit. Ez az atomalku összeomlásához vezethet, írja a londoni üzleti napilap. A Washington Institute Irán-szakértője, Michael Singh azonban az újságnak nyilatkozva azt mondta, a mostani iráni események éppenséggel eltántoríthatják a Teherán elleni kemény szankciók bevezetésétől Washingtont, hiszen az újabb büntetőintézkedések, illetve az atomalku felmondása hiba lenne akkor, amikor a teheráni kormányzat belföldön amúgy is nyomás alatt van.