Alig több mint egy esztendő telt el azóta, hogy a feloldott szankciók és 17 év távollét után visszatért az iráni piacra, a Volkswagen ismét csomagol: felhagy szinte az összes üzleti tevékenységével, csak a humanitárius jellegűeket fogja folytatni. Noha a német autógyártó iráni ténykedése nem túl jelentős, s csak kismértékben járul hozzá a VW összforgalmához, a lépés hatalmas szimbolikus jelentőséggel bír. Elismeri ugyanis a washingtoni kormány győzelmét európai vállalatok Iránból való kitessékelésében.
Mint ahogy a Bloomberg amerikai hírügynökség hírt adott róla, a Richard Grenell németországi amerikai nagykövet vezette tárgyalódelegációnak többhetes győzködés után sikerült rábeszélnie a VW-t arra, hogy üdvös lenne, ha tartaná magát a „térséget destabilizáló” iszlám köztársaság ellen idén tavasszal felújított szankciókhoz.
Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök május elején jelentette be, hogy kilép az Iránnal több nagyhatalom és az Európai Unió által kötött atomalkuból. – Elégedettek vagyunk a döntéssel, mert Irán nem a népére fordítja gazdasági erőforrásait, hanem erőszakot és instabilitást terjeszt világszerte – nyilatkozta Grenell.
A Volkswagen szóvivője szűkszavúan csak ennyit mondott az AFP hírügynökségnek: „Cégünk engedelmeskedik a nemzeti és a nemzetközi jognak, valamint tartja magát az exportszabályzókhoz. Számításba vesszük az amerikai szankciók ismételt bevezetésének lehetséges hatásait is.”
A VW egy éve a Mammut Khodro nevű iráni importőrrel írt alá szerződést Tiguan városi terepjárók és Passatok márkakereskedésekhez történő szállításáról Teheránban és környékén. Most Andreas Renschler, a német autógyártó haszongépjárművekért felelős igazgatósági tagja azt mondta, felfüggesztik az üzletág iráni terjeszkedéséről szóló terveket.
A német autógyártónak egy év után csomagolnia kell
Fotó: REUTERS/Fabian Bimmer
A Deutsche Welle német hírügynökség arra emlékeztet, hogy az Egyesült Államok – Mike Pompeo külügyminiszter vezetésével – augusztusban létrehozta az Irán-akciócsoportot, amelynek feladata a közel-keleti állam ellen irányuló diplomáciai és gazdasági nyomás növelése, illetve az erre irányuló erőfeszítések koordinálása. Ugyanakkor Trump arra figyelmeztette az országokat, hogy választaniuk kell: vagy a világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államokkal üzletelnek, vagy Iránnal.
Utóbbi esetben azonban amerikai szankciókkal kell számolniuk. Így amerikai nyomásra számos német és más európai cég beszüntette vagy drasztikusan visszafogta iráni tevékenységét, de legalábbis fiókba tette beruházási terveit. A visszakozó német autógyártók között ott van még a Daimler, de hasonlóan döntött a francia PSA (Peugeot Citroën) is. A Siemens, az Adidas, a Deutsche Telekom és a Deutsche Bahn úgyszintén visszavonulót fújt.
Ez utóbbi vállalat két projektet is vitt egyik leányvállalata révén, ezeket augusztusban és ebben a hónapban elegánsan ki is futtatták. Az amerikai erőszakos érdekérvényesítés egyik legnagyobb kárvallottja a francia Total olajipari óriáscég, amely tavaly nyáron még annak örült, hogy a korábbi szankciók 2016-os feloldása után mintegy ötmilliárd dollár értékű gázkitermelési szerződést köthetett Iránnal. Ezt volt kénytelen-kelletlen idén augusztusban hivatalosan is felmondani.
Az Európai Unió vezetői, élükön Federica Mogherini külügyi főképviselővel, azt hangoztatták, hogy Iránnak az Egyesült Államok nélkül is továbbra is be kellene tartania az atomalku szabályait, a probléma csak az, hogy Teheránnak ebből nem sok haszna származik. Irán panaszkodott is amiatt, hogy az EU keveset tesz az érdekében.
A másik fontos tényező a játszmában az iráni olajexport. Washington folyamatosan nyomást gyakorol más országokra, hogy november 4-ig nullázzák le iráni olajimportjukat – ekkor lépnek életbe ugyanis az iráni energetikai ipart sújtó amerikai szankciók.
