A franciaországi rendkívüli állapot állandósulását látják emberi jogi szervezetek abban az új terrorellenes törvényben, amelyet a párizsi nemzetgyűlés tegnap nagy többséggel elfogadott. A jogszabályjal az a célja a kormánynak, hogy véget vessen a csaknem két éve érvényben lévő rendkívüli állapotnak, amelyet a 2015. november 13-i párizsi terrormerényletek után vezettek be.
Az ország azóta állandó terrorfenyegetettségben él: 2015 januárja óta összesen 241 ember esett áldozatul dzsihadista támadásoknak Franciaországban, csak idén tizenkét merényletet hiúsítottak meg a hatóságok. A legutóbbi súlyos merénylet vasárnap történt, amikor egy tunéziai férfi két nőt halára késelt a marseille-i főpályaudvaron. Tegnap pedig őrizetbe vettek Párizsban öt embert, akik a gyanú szerint robbantásos merényletre készültek a francia főváros egyik elegáns negyedében. – Az egyik elfogott személy radikális nézeteket vall – mondta Gérard Collomb belügyminiszter, feltehetően a szélsőséges iszlamizmusra utalva.
Az új jogszabály hatályba lépéséhez a szenátus jóváhagyására is szükség van. A törvény lehetővé tenné, hogy a hatóságok bírói felhatalmazás nélkül alakítsanak ki biztonsági övezeteket, korlátozzák az emberek mozgását, tiltsanak be nyilvános gyűléseket, helyezzenek embereket házi őrizet alá és tartsanak házkutatásokat. Bezárhatnák továbbá azokat az imahelyeket, amelyekről a titkosszolgálatok megállapítják, hogy ott a vallási vezetők gyűlöletkeltő prédikációkat tartanak. „A bíróság gyengítésével és a végrehajtó hatalom erősítésével veszélybe kerülhet a joguralom” – mondta el az al-Dzsazíra televízió hírportáljának Pierre Bocquillon, az East Anglia Egyetem oktatója. A szakértő szerint az új jogszabály alapján már a puszta gyanú elég ahhoz, hogy francia állampolgárok a hatóságok kereszttüzébe kerüljenek.
Legutóbb Marseille-ben gyilkolt egy iszlamista merénylő
A jelenleg is hatályban lévő rendkívüli állapotot eddig hatszor hosszabbította meg a parlament a különböző kulturális és sportesemények, illetve az idén megrendezett elnöki és parlamenti választások biztosítása érdekében – emlékeztet az AFP hírügynökség. Gérard Collomb egy tegnapi rádióinterjúban azt mondta: Franciaországban még mindig hadiállapot van, a terrorellenes törvény viszont állandó választ ad egy véget nem érő fenyegetésre. Szerinte a rendkívüli állapot segítséget jelentett a titkosszolgálatoknak abban, hogy újabb merényleteket hiúsítsanak meg. A felmérések szerint a belügyminiszterrel a lakosság többsége is egyetért, hiszen a megkérdezettek 57 százaléka támogatja a jogszabályt, 89 százalékuk a biztonság javulását reméli általa.
A törvényt elsősorban emberi jogi csoportok és az ellenzéki radikális baloldal utasítja el. „Az dühít bennünket, hogy ezzel állandósul a rendkívüli állapot” – közölte Christine Lazerges, az emberi jogokkal foglalkozó kormányzati tanácsadó testület vezetője. „Szabadságjogaink fokozatosan erodálódnak” – nyilatkozta Alexis Corbiére szélsőbaloldali képviselő. Mások a muszlimok célzott vegzálását látják a jogszabályban, amely szerintük társadalmi feszültségeket fog szítani. Meglepő módon nem támogatja a törvényt a nacionalista Nemzeti Front sem, amely erőteljesebb fellépést követel az államtól, például a közbiztonságot fenyegető külföldi állampolgárok azonnali kitoloncolását.
Brit szigor A brit kormány szigorítási tervei szerint a jövőben súlyos bűncselekménynek minősülne az online felületeken megjelenő terroristatartalmak puszta megtekintése is – mondta tegnap a brit belügyminiszter. Amber Rudd a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán felszólalva kifejtette: terrorcselekményekre uszító, gyűlöletkeltő, radikalizáló tartalmakat még ma is szinte akadálytalanul fel lehet tölteni a világhálóra, ahol ezek túlságosan könnyen, másodperceken belül hozzáférhetővé válnak. A brit kormány törvényi szigorítást tervez, amelynek értelmében 15 évig terjedő börtönbüntetéssel lesznek sújthatók mindazok, akik rendszeresen ilyen online tartalmakat nézegetnek. (MTI)
