Az Európai Parlament múlt héten a magyar jogállamiságról szóló, hazánkat elítélő Sargentini-jelentés elfogadásával került a nemzetközi sajtó érdeklődésébe, ugyanazon a napon azonban egy minimális médiafigyelmet kapó törvénymódosításra is rábólintottak az uniós döntéshozók. Bár ez utóbbinak a céljai valós problémákra világítanak rá a szerzői jogokra vonatkozó évtizedes problémákkal kapcsolatosan, szakértők és jogvédők szerint „helyrehozhatatlan károkat” okozhat a szólásszabadságban.
A felvázolt szerzői jogi irányelvek ugyanis a digitális médiapiacon az elmúlt évtizedben bekövetkező drasztikus változásokra reagálva azt hivatottak elérni, hogy a Youtube-hoz és a Facebookhoz hasonló internetes tartalommegosztók még a közzététel előtt szűrjék a megosztott tartalmakat.
A 438 igen, 226 nem és 39 tartózkodás mellett elfogadott törvénymódosításra régóta várnak a szellemi tartalmakat előállító tartalomkészítők – zenészek, írók, költők, fotósok –, a legtöbb megosztóoldal ugyanis az elavult szabályozásnak köszönhetően alig vonható felelősségre a felületen megjelent tartalmakkal kapcsolatos adatvédelmi és szerzői jogi visszaélések miatt.
A Youtube például 2005-ös alapításakor csupán egyfajta „tárhelyként” működött, manapság azonban már a világ minden táján a legtöbbet használt tartalomszolgáltató, amely az alkotók tartalmainak közzétételéért viszonylag keveset fizet, mégis nagy nyereséget takaríthat be a reklámok révén, miközben egy rádióadónak vagy televíziónak súlyos jogdíjakat kell fizetnie egy adott produkció sugárzásakor.
Ám a törvénymódosítást bírálók szerint a legfőbb baj az, hogy az új szabályozás a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti: súlyosan korlátozhatja az internetes tartalmak szabad megosztását, vagyis a közösségi média alapvető lényegét, így pedig végső soron a szólásszabadságot is.
Mégpedig azért, mert emberi erővel képtelenség felügyelet alatt tartani az internetes megosztásokat, éppen ezért a munkafolyamat egyértelműen automatizálásra szorul: gép, illetve szoftver dönthetné el, hogy a felhasználók mit oszthatnak meg. Ez pedig a törvény ellenzői szerint különösen nagy csapás lenne a mémkultúrára nézve.
A módosított vagy éppen módosítatlan, de szöveg hozzáadásával új kontextusba helyezett képeknek ugyanis mind van tulajdonosuk, akiktől ezentúl külön meg kellene azokat venni, ha humoros tartalommal reagálna a felhasználó az aktuális kérdésekre. A törvénymódosításon egyébként még egy januári szavazáskor végezhetnek kisebb módosításokat, ám szakértők szerint az irányvonal aligha változik. Ha érvénybe lép, a tagállamok maguk dönthetik el, hogy alkalmazzák-e az adott országban.